Avagy: hol tart a devizahitelesk ügye az Az Európai Unió Bíróságának 2025. április 30. napján kelt C‑630/23. számú döntése alapján?
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) C-630/23 számú döntése értelmében az Európai Unió fogyasztóvédlemi irányelveivel ellentétes a Kúria 6/2013 számú polgári jogegység határozatának az 5. pontja.
Az 6/2013. sz. PJE ezen pontja szerint, ha egy deviza-hitelszerződés bármelyik kikötése tisztességtelen, akkor a bíróságnak azt a szerződést, a tisztességtelen feltétel kihagyásával, érvényben kell tartana. Tehát a Kúria álláspontja szerint a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásának a jogkövetkezménye az érintett szerződések részleges semmissége/érvénytelensége.
Az Országgyűlés ezt a jogelvet foglalta törvénybe 2014-ben, amikor megalkotta a devizahiteles törvényeket. A magyar bíróságok ezt a jogelvet alkalmazták az elmúlt 11 évben több tízezer egyedi eljárásban. Ez a jogelv az oka annak, hogy a deviza-hitelszerződések a mai napig érvényben vannak. Ez a jogelv az oka annak, hogy a bankok mindeddig nem kárpótolták a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségekért.
Az EUB mostani döntése ennek a helyzetnek vet véget.
Az EUB döntése szerint nem lehet a deviza-hitelszerződéseket a tisztességtelen feltétel kihagyásával érvényben tartani. Ha egy deviza-hitelszerződésben tisztességtelen kikötés van, akkor az, a főszabály szerint teljesen semmis/érvénytelen. Ennek megfelelően az Európai Unió fogyasztóvédlemi irányelveivel ellentétesek a Kúria Polgári Jogegységi Határozatai, az Országgyűlés devizahiteles törvényei és az összes eddigi egyedi bírósági döntés is.
Az EUB mostani döntése alapján a bankok kötelesek az adósoknak visszafizetni mindazt, amit a tisztességtelen deviza-hitelszerződések alapján vettek el az adósoktól. Ez a bankok szankciója (büntetése) azért, mert tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmaztak a devizahitel-szerződésekben. A bankok erre a pénztartozásra kötelesek késedelmi kamatot fizetni 2013. december 16. napjától, mert ezen a napon fogadta el a Kúria a 6/2013. sz. Polgári Jogegységi határozatot, és ezzel kezdődött el a a devizahitelesk államilag szervezett jogfosztása.
Végezetül a magyar állam köteles kártéríteni azokat az adósokat, akik az elmúlt években pert veszítettek a bank ellen a devizahiteles törvények miatt. Ez a kártérítés magában kell foglalja a bankonak kifizetett tisztességtelen törlesztőrészleteket, a peres eljárások költségeit és illetékeit és a késedelmi kamatokat is.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
Az Európai Unió Bírósága C‑630/23. sz. döntés legfontosabb megállapításai:
1. Teljesen semmis / teljesen érvénytelen
Az Európai Unió jogával összeegyztethetetlen az a magyar joggyakorlat miszerint a deviza-hitelszerződéseket részben érvényben kell tartani a tisztességtelen szerződési feltételek kihagyásával (értsd: részleges érvénytelenség). Az Európai Unió fogyasztóvédelmi joga szerint a főszabály az, hogy teljesen semmis/érvénytelen az a fogyasztói szerződés, amelyikben a vallalkozás tisztességtelen feltételeket alkalmaz. A teljesen semmisség/érvénytelenség ugyanis az a szankció (büntetés), aminek visszatartó ereje van.
2. Nincs érvényessé nyilvánítás határozott kérelem nélkül
A magyar bíróságok csak akkor tarthatnak a Ptk. 237. §‑ának (2) bekezdése értelmében egy fogyasztói szerződést érvényben, ha a perben érintett fogyasztó erre vonatkozóan kifejezett kérelmet terjeszt elő. Az fogyasztó kifejezett kérelme ad ugyanis alapot a bíróságnak arra, hogy megvizsgálja az adott fogyasztói szerződés érvényessé nyílvánításának a lehetőségét. Ha a perben érintett fogyasztó nem kéri a Ptk. 237. §‑ának (2) bekezdésének az alkalmazását, akkor a bíróság nem hivatkozhat arra, hogy a szerződést afogyasztó érdekében kell érvényben tartani.
3. Egy deviza-hitelszerződést nem lehet érvényben tartani
Egy deviza-hitelszerződést nem lehet érvényben tartani úgy, hogy abból a nemzeti bíróság törli az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos kikötést. Ennek a kikötésnek a törlése után ugyanis a deviza-hitelszerződés teljesen végrehajthatatlanná válik, mert a deviza-hitelszerződésekben a hitel tőkeösszege mindig devizában van meghatározva. A bíróságnak tehát továbbá módosítania kellene a hitel tőkeösszegének devizanemét is (idegen-devizáról forintra) ahhoz, hogy a deviza-hitelszerződés érvényben maradhasson. Azonban az Európai Unió fogyasztóvédelmi joga ezt a módosítást nem engedi meg.
4. A devizahiteles törvényeket tilos alkalmazni
A magyar bíróságok kötelesek a deviza-hitelszerződéseket teljesen semmisek/érvénytelenek tekinteni még akkor is, ha a teljes semmisséget/érvénytelenséget a jelenlegi magyar jogszabályi környezet esetleg nem engedné meg (értsd. a devizahiteles törvények). Ez esetben a bíróságok kötelesek a nemzeti jogszabályi környezetet figyelmen kívül hagyni és kötelesek az eddigi ítélkezési gyakorlatukat megválltoztatni.
5. Szándékos károkozás a devizahiteles törvények alkalmazása
Ha egy magyar bíróság megtagadja a bankok és az adósok közötti egyedi jogvitákban az Európai Unió jogának az alkalmazását, akkor az eljáró bíróság szándékos kárt okoz a perben érintett devizahiteles adósnak. Ez a szándékos károkozás pedig jogi alapot ad az adósnak kártérítési pert indítani a magyar állam ellen. Ez esetben ugyanis a magyar állam, a magyar bíróságok segítségével meggátolja az Európai Unió jogának az érvényesülését. (lsd. Francovich és társai ítélet, C‑6/90 és C‑9/90, EU:C:1991:428)
Fun Fact:
Magyarországon a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) szerves része, hogy a közvagyon gyakran elveszíti „közvagyon” jellegét, és így átalakul magánvagyonná. Az EUB C‑630/23. sz. döntése bizonyítja, hogy a NER világában az adósság esetében ez a koncepicó fordítva működik. Az adósság esetében ugyanis magánjogi adósság alakul át közadóssággá.
A magyar bírák évek óta nyilvánvalóan védik a bankok pénzügyi érdekeit azzal, hogy érvényben tartják a deviza-hitelszerződéseket. Ez az ítélkezési gyakorlat súlyosan sérti a devizahitelesek emberi jogait és ellentétes az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelveivel.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) most arra kötelezi a magyar bírákat, hogy módosítsák eddigi ítélkezési gyakorlatukat, és semmissítsék meg az összes deviza-hitelszerződést.
Ha a magyar bírák az EUB döntését figyelmen kívül hagyják, akkor azzal továbbra is megvédhetik a bankok pénzügyi éredkeit, de akkor a bankok helyett az adófizetők pénzével kell kártalanítani a devizahiteleseket.
Így veszíti el Magyarországon a bankok magánjogi adóssága a „magánjogi” jellegét és változik át közadóssággá.
Korrupt igazságszolgáltatás
Egy korrupt igazsagszolgáltatás tönkreteszi az egész társadalmat! A magyar bíróságok eddig tönkre tették több százezer devizahiteles életét. Most pedig kiderül, hogy a magyar bíróságok minden adófizető állampolgárt megkárosítottak.
A korrupt bíróságok csak a politikai és gazdasági elit érdekeit védik.
Magyarországon csak akkor lesz jogállam és demokrácia, ha a jogi egyetemek nem adnak diplomát a diktatúra szekértolóinak!
Ne küldjön adományt!
Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!
Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!
