Eredeti cikk: http://pitee.wordpress.com/
A PPO.hu weboldalt üzemeltető Investech Kft. áthelyezte székhelyét egy cím nélküli területre és csődeljárást kezdeményezett maga ellen 2010. május 21-én. Úgy tűnik, az társaság ügyvezetői és tulajdonosa mindent megtesznek annak érdekében, hogy elvonják a fedezetet a társaság hitelezői elől. A jelenlegi helyzet alapján elképzelhető, hogy mire a Gazdasági Versenyhivatal, az ügyészség és a fogyasztóvédelmi szervezetek eljárásai lezárulnak – a 2010 januárban történt „kártyacsalással” kapcsolatban – addigra az adós Investech Kft, törölve lesz a cégjegyzékből.
Ha a cégbíróság és az ügyészség nem lép közbe, akkor az Ivestech Kft által megkárosított fogyasztók nem fogják visszakapni a pénzüket. Az ügyön meggazdagodni pedig azok a vállalkozók fognak, akik megtanulták, hogyan lehet a jogrendszer intézményeit kijátszani.
„A Heves Megyei Bíróság 3.Cspk.10-10-000020/2. sz. végzése az ideiglenes fizetési haladék közzétételéről
A bíróság közzéteszi, hogy a(z) Investech Informatikai és Kommunikációs Kft. (cégjegyzékszáma: 10 09 030686) adós 2010. május 21. napján csődeljárás iránti kérelmet nyújtott be, ezért a bíróság további döntéséig ideiglenes fizetési haladék illeti meg.
Eger, 2010. május 25.
A közzététel idopontja: 2010. május 26.„
Megjegyzés: A cégbíróságtól kapott szóbeli információk alapján az Investech Kft. kérvényét a bíróság 2010. június 8-án elutasította. Az elutasítás még nem jogerős.
1. Ami eddig történt
2010. január közepén 2.490 forinttal megterhelték a www.ppo.hu weboldalon regisztrált fogyasztók bankkártyáját „PPO Light 2010 Tagság” megjelöléssel. A bankkártyákra terhelt összeg először, minden bizonnyal, a www.ppo.hu weboldalt üzemeltető Investech Kft-hez került, ahonnan feltehetőleg tovább vándorolt a svájci székhelyű CENTILLION Consulting and IT Technology AG-hoz. Azt, hogy a pénzekkel pontosan mi történt, a mai napig nem tudjuk biztosan.
A károsultak pontos számát nem ismerjük, ezért nehéz megtippelni, hogy mekkora összegről van szó. A Magyar Nemzeti Bank információi szerint 8,9 millió hazai bankkártya volt forgalomban 2008. június 30-án (forrás: MNB). Ha azt feltélezzük, hogy ezeknek a bankkártyáknak csak 1%-a volt regisztrálva a www.ppo.hu weboldalon, akkor a „tagsági díj”-ak levonásával az Investech Kft minimum 220 millió forintra tett szert. Ehehz pedig, most már, érdemes hozzá számolni az összeg kamatait, ami fél év elteltével akár 10-20 millió forint lehet.
A károsultak felháborodásuknak különböző weboldalakon adtak hangot és feltehetőleg panaszlevelek ezreit küldték el a különböző hatóságoknak (panasz.orfk@orfk.police.hu; adatved@obh.hu; ugyfelszolgalat@pszaf.hu; panasz@obh.hu; nfo@nhh.hu; ugyfelszolgalat@gvh.hu; info@mku.hu). A fogyasztóvédelmi szervezetek is lépéseket tettek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig közérdekű kereset indított az Investech Kft és a CENTILLION AG ellen.
Az egyesületünk álláspontja szerint a használati díj levonásának, különös tekintettel az alábbi okok miatt nem volt jogi alapja:
- nem jött létre szerződés a www.ppo.hu weboldal használatára vonatkozóan, mert a weboldal technikai felépítése nem felel meg az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény elvárásainak (Cikk: Érvénytelenek a PPO.hu előfizetői szerződései, 2010. január 16.);
- a www.ppo.hu weboldal általános szerződési feltételeit nem lehetett volna a regisztrációt követően egyoldalúan módosítani, mert az elektronikus hírközlésről szóló törvény 132. § (4) bekezdése nem alkalmazható sem az Investech Kft-re, sem a Centilion AG-re (Cikk: Jogtalanul módosították a PPO.hu általános szerződési feltételeit, 2010. január 18.).
2. Hol tartanak az eljárások?
Az eljárások menetéről keveset lehet olvasni a sajtóban. Egyesületünk ezért emailben érdeklődött a különböző hivataloknál, hogy indítottak-e eljárást a www.ppo.hu weboldalt üzemeltető társaságok ellen és mikorra várható ezeknek az eljárásoknak a lezárása. Az alábbiakban közzétesszük a válaszleveleket.
2.1 A Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
A www.gvh.hu weboldalon található sajtóközlemény szerint a GVH 2010. január 18.-án indította el vizsgálatát, minden valószínűség szerint, elsőként az érintett hivatalok közül. A hivataltól két választ kaptunk. Mind a két levél az eljárás elhúzódásának indoklására szorítkozik, azonban egyik levél sem ad választ arra, hogy pontosan mikor lesz a vizsgálatnak eredménye. Az első levél az ügy „öszetettségére” hivatkozik, amiért „még nem látható” előre a vizsgálat lezárása, a második levél pedig új információk megismerése miatt tartja elfogadhatónak az ügyintézési határidő „újraindítását”. Úgy tűnik a hivatal munkatársai teljesen helyénvalónak tartják, hogy lassan fél éve keresik a választ arra, hogy vajon követett-e el törvénytelenséget a www.ppo.hu weboldal üzemeltetője. Nem kizárt, hogy mindeközben a hivatal betartja a vonatkozó törvényeket, de vajon felmerült-e a hivatal munkatársaiban az a gondolat, hogy az eljárás elhúzódása valójában az érintett vállalkozásoknak kedvez? Mindenesetre kiváncsian várjuk a vizsgálat eredményét, amiből majd remélhetőleg kiderül, hogy miért tartják a hivatal szakemberei az ügyet „összetettnek”, és milyen új információk indokolták a ügyintézési határidő „újraindítását”.
A GVH válaszlevele 2010. június 4.:
„Érdeklődésüket köszönöm. A ppo-eljárás lefolytatására a GVH rendelkezésére áll három hónap, amely kétszer 45 munkanappal meghosszabbítható. A versenyhatóság mindent megtesz az eljárás mihamarabbi lezárása érdekében, ám az ügy összetettsége miatt annak pontos lezárása még nem látható. Az eljárás lezárulásáról a közvéleményt és a sajtót tájékoztatni fogjuk. Amennyiben kéri, sajtóközleményünket, valamint az eljárást lezáró döntésünket közvetlenül az Ön részére is eljuttatom.„
A GVH válaszlevele 2010. június 14.:
„Köszönettel vettük a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) érkezett azon megkeresését, amelyben a www.ppo.hu honlap üzemeltetői, a CENTILLION Consulting and IT Technology AG (Svájc, 6301 Zug, Gubelstrasse 5.) és az Investech Informatikai és Kommunikációs Kft. (1141 Budapest, Bonyhádi utca 49/B) ellen, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt indult Vj-11/2010. számú versenyfelügyeleti eljárás befejezésének várható időpontjáról érdeklődik.
Beadványával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:
A versenyfelügyeleti eljárásban az eljárás alá vont vállalkozások körének bővülése miatt, 2010. június 7-én – a Tpvt. 63. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján – az ügyintézési határidő újra indult.
A versenyfelügyeleti eljárás törvényi eljárási határideje 3 hónap, amely az ügy bonyolultságától függően két alkalommal legfeljebb 45 munkanappal meghosszabbítható.”
2.2. Rendőrség
A rendőrség ügymenete tűnik jelenleg a legelavultabbnak. Kérdéseinekt a panasz.orfk@orfk.police.hu email címre küldtük, ahonnan, egy hét elteltével, egy rendőr alezredestől azt a választ kaptuk, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nem nem illetékes, ezért forduljunk a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK). Tekintettel arra, hogy az ORFK is és a BRFK is a rendőrség része, azt feltételezzük, hogy nem lenne akadálya annak, hogy az ORFK-n beosztott rendőr alezredes tovább küldje kérdéseinket egy emailben a megfelelő ügyosztályra a BRFK-n.
A Rendőrség válaszlevele 2010. június 18.:
„Elektronikus úton beküldött beadványára tájékoztatásul közlöm Önnel, hogy a PPO.hu weboldallal kapcsolatos büntetőeljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek Gazdaságvédelmi Főosztálya folytatja.
Kérdésével szíveskedjen a Budapesti Rendőr-főkapitányságot megkeresni (brfk@budapest.police.hu) és a folyamatban lévő ügyre hivatkozni.
Kérjük a fentiek szíves tudomásul vételét.“
Kérdéseinket tovább küldtük a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a rendőrség 2010. január 14-én elkezdte a nyomozást, de több mint fél évvel a nyomozás megkezdése után még nem tudják megmondani, hogy annak mikor lesz vége. A rendőrség által vizsgált Btk. (1978/IV) 318. §-a így szól: „(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást … c) üzletszerűen követik el.”
A rendőrség ezek szerint abból indul ki hogy az okozott kár értéke nem haladja meg a „szabálysértési értékhatárt”. Ez minden bizonnyal arra utal, hogy a felhasználónként levont 2.490 Ft. a szabálysértési értékhatárt nem haladja meg. Úgy tűnik a rendőrség vizsgálatát az nem befolyásolja, hogy a „csalások” eredményeként az elkövetők több 100 milliós vagyonra tehttek szert. A rendőrség jogértelmezésének köszönehtően a PPO.hu weboldalt üzemeltető társaságok ügyvetői egyelőre a legenyhébb büntetési tétellre számíthatnak. Feltéve persze, hogy a rendőrségi nyomozás lezárul az elévülési határidő lejárta előtt.
A Rendőrség válaszlevele 2010. júlus 5.:
„Tájékoztatom, hogy 2010. január 14-én hatóságunk nyomozást rendelt el a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 318. § (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő csalás vétség elkövetésének gyanúja miatt.
A nyomozás ******* feljelentő 2010.01.11-én e-mailen eljuttatott feljelentése alapján indult. A feljelentés szerint a PPO.hu weboldalon autópálya matricát, mobilegyenleg feltöltést és más szolgáltatásokat lehetett elérni, amely szolgáltatás igénybe vételéhez meg kellett adni személyes és bankkártya adatokat. Az Investech Kft., a weboldalt üzemeltető cég ezen adatokkal visszaélve az ügyfelek értesítése és jóváhagyása nélkül pénzösszegeket kezdett levonni azok számlájáról, számla és ellenszolgáltatás nélkül.
Az ügyben a nyomozás még nem zárult le, a nyomozás állásáról tájékoztatást bűnügyi érdekek miatt még nem adható. Azt sajnos
nem tudom megmondani, hogy az rendőrségi eljárásnak mikor lesz vége.A levelében említett fedezetlevonás bűncselekménnyel kapcsolatban tájékoztatom, hogy a cím nélküli területre való székhely áthelyezése illetve a csődeljárás kezdeményezése önmagukban bűncselekmény gyanúját nem alapozzák meg.
Az eljárásban olyan adat eddig még nem merült fel, amely a Btk. 290. § ütköző csődbűncselekmény gyanúját vetné fel, amely bűncselekmény nyomozására a Vám – és Pénzügyőrségnek van hatásköre.”
Tekintettel arra, hogy a csődbűncselekmény (Btk. 290. §) állítólag nem a rendőrség hatáskörébe tartozik, kérdéseinket tovább küldtük a Vám – és Pénzügyőrségnek. Egyelőre várjuk a választ.
2.3 Országgyűlési Biztosok Hivatala (OBH)
Az Országyűlési Biztosok Hivatalától is két válaszlevelet kaptunk. Az első levél 10 nappal a mi üzenetükent követően érkezett. A levélben arról tájékoztattak minket, hogy „beadványunk“ önálló nyilvátartási számot kapott, és elindult egy vizsgálat a kérdéseinkkel kapcsolatban. Ez a válasz azt a benyomást keltette, mintha a hivatal munkatársai nem olvasnák el figyelmesen a beérkező leveleket, mert mi nem egy új eljárást akartunk indítani, hanem egy folyamatban lévő eljárásról érdeklődtünk.
Az OBH válaszlevele 2010. június 21.:
„Tájékoztatom, hogy 2010. június 11-én kelt beadványát az adatvédelmi biztos megkapta, azt ABI-2974/2010/K. szám alatt nyilvántartásba vettük.
A vizsgálat lezárását követően írásban tájékoztatjuk Önt. A válasz megérkezéséig szíves türelmét kérem.“
Néhány nappal az első levél után érkezett meg a második válasz. Ebből már valamivel több információt tudhattunk meg a hivatal eljárásáról. Röviden összefoglalták, hogy a hivatal eddig milyen lépéseket tett, és kilátásba helyezték, hogy a hivatal a „közeljövőben“ nyilvánosságra fogja hozni a vizsgálatai erdeményét.
Az OBH válaszlevele 2010. június 24.:
„Az adatvédelmi biztosnak a PPO.hu ügyben indított vizsgálatával kapcsolatban tájékoztatom, hogy eddig több mint 300 panaszt kaptunk, helyszíni vizsgálatokat tartottunk, levélben kerestük meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság illetékeseit, on-line teszteket végeztünk.
A tényállás teljes felderítését követően az adatvédelmi biztos a közeljövőben állást foglal az ügyben, amelyet nyilvánosságra hoz.“
Az OBH válasza, annak ellenére, hogy rendkivül szűkszavú és a vizsgálat lezárását illetően nem ad konrét választ, mégis kiemelkedik a többi hivatal, eddig beérkezett válaszlevelei közül, tekintettel arra, hogy a többi hivatal eddig még semmilyen információt nem osztott meg a külvilággal arról, hogy mivel foglalkoznak már több mint fél éve.
Érdeklődéssel várjuk az az adatvédelmi biztos állásfoglalását, különösen az „on-line tesztek“ eredményére tekintettel. (l. Érvénytelenek a PPO.hu előfizetői szerződései)
2.4 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
A PSZÁF-tól azt is megkérdeztük, hogy az eddig ismert tények alapján vizsgálják-e az OTP szerepét a www.ppo.hu weboldal működésével összefüggésben. A weboldal pénzügyi hátterét az OTP biztosította, és az OTP kezelte a károsultak bankkártyáinak adatait. A károsultak elmondása és egyesületünk vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy az OTP nem kapott megfelelő felhatalmazást a bankártya-tulajdonosoktól a tranzakció végrehajtására (cikkek: Kitől kérjük vissza a pénzünket? („chargeback”), 2010. január 14. és Levél az OTP Bank Nyrt-nek, 2010 február 1.).
A PSZÁF válasza majdnem egy hónappal a mi levelünk elküldése után érkezett meg. A válasz elég szűkszavú, és csak arról szól, hogy hatáskör hiányában nem indult eljárás a PPO.hu weboldalt üzemeltető vállalkozások ellen. Nem értjük hogy miért volt szükség majdnem egy hónapra ahhoz, hogy a hatáskör hiányát megállapítsák. Továbbá azt sem értjük, hogy miért nem kaptunk választ az OTP elleni vizsgálatra vonatkozó kérdésünkre.
Az PSZÁF válaszlevele 2010. július 5.:
„Felügyeletünk csak pénzügyi intézmények (bankok, értékpapír szolgáltatók, biztosítók, nyugdíjpénztárak, stb.) megalakulásának és működésének törvényességi ellenőrzését végzi. A PPO.hu weboldal nem pénzügyi intézmény, így őket hatáskör hiányában nem felügyeljük.
Tájékoztatom továbbá, hogy a weboldallal kapcsolatos beadványokat hatáskör hiányában a rendőrség felé továbbítottuk.”
Az OTP Nyrt. szerepére vonatkozó kérdésünket úra feltettük. Egyelőre várjuk a választ.
2.5 Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH)
Az NHH-tól kapott válsz igazolja azt az álláspontunkat, miszerint „Jogtalanul módosították a PPO.hu általános szerződési feltételeit” (2010. január 18.), mert a PPO.hu weboldalt üzemeltető cégek valóban nem folytatnak elektronikus hírközlési tevékenységet és ezért nem volt joguk 2009 végén az elektronikus hírközlésről szóló törvény 132. § (4) bekezdése alapján az általános szerződési feltételeiket egyoldalúan módosítani.
Az NHH válaszlevele 2010. június 30.:
„Az NHH az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti hatásköre alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók felett gyakorol felügyeletet. A PPO Light honlapot üzemeltető Investech Kft., – mely céggel szemben ez év januárjában tömeges megkeresés érkezett – egy elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó cég, és nem elektronikus hírközlési szolgáltató, így hatáskör hiányában az adott ügyben az NHH nem tudott eljárni.
A Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, a Gazdasági Versenyhivatalhoz és a rendőrséghez is érkeztek bejelentések. A Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Versenyhivatal vizsgálta, hogy kinek a hatáskörébe tartozik az ügyben eljárni. Tudomásunk szerint a rendőrség csalás bűntett elkövetése alapos gyanúja miatt nyomozást indított az ügyben.
Javasoljuk, hogy az üggyel kapcsolatos információ érdekében forduljon a fent említett szervekhez.”
2.6 Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH)
Az NFH-tól azt is megkérdeztük, hogy rendelkezésünkre tudják-e bocsátani a közérdekű kereset megindítását szolgáló keresetlevelet. Úgy gondoljuk , egy közérdekű keresetlevelet, érdemes közzétenni az interneten is.
Az NFH 2010. július 8-án kelt tájékoztatása szerint a Fővárosi Bíróság 2010. szeptember 24. napjára, 14.óra 20 percre tűzte ki az első tárgyalást a bíróság Varsányi Irén utcai épületének 316. sz. tárgyalójába. A keresetlvél másolatát nem küldték el hozzánk, ennek okát jelenleg megpróbáljuk kideríteni.
Egyelőre várjuk a választ.
2.7 Ügyészség
Az ügyészségtől azt is megkérdeztük, hogy felmerül-e a fedezetelvonás bűncselekményének gyanúja, ha egy gazdasági társaság egy cím nélküli területre teszi át a székhelyét, és csődeljárást kezdeményez maga ellen.
Az ügyészség válaszlevele 2010. július 9.:
„Értesítem, hogy a Legfőbb Ügyészség elektronikus címére 2010. június 11-én küldött, a www.PPO.hu szolgáltatást üzemeltető Investech Kft. eljárása miatt tett feljelentések ügyében a nyomozás állásáról érdeklődő beadványát a szükséges intézkedés végett a Budapesti XIV. és XVI. kerületi Ügyészséghez továbbítottam.”
Egyelőre várjuk a választ.
3. Mit tehetnek a károsultak?
A károsultaknak egyelőre érdemes megvárniuk a közérdekű kereset eredményét. Ha az sikerrel jár, és a cégbíróság valamint az ügyészség meggátolja, hogy menetközben az Investech Kft vagyonát az ügyvezetők kimentsék, akkor lesz esély a „tagsági díj” visszaszerzésére.
4. Hogyan lehet a jogrendszer intézményeit kijátszani?
Sok vállalkozó van Magyarországon, aki az üzleti sieker érdekében megpróbálja kijátszani a jogrendszer intézményeit. Rájuk lehet azt mondani, hogy a „zavarosban halásznak”. A www.ppo.hu példája azt mutatja, hogy a zavarosban halászó vállalkozók a hivatalok hibáit használják ki a saját meggazdagodásuk érdekében.
4.1 Lassú ügymenet
Még nem tudjuk, hogy sikerülni fog-e az Investech Kft köré gyűlt üzletembereknek megtartaniuk azt a pénzt, amit a www.ppo.hu weboldalon keresztül begyűjtöttek, mert az illetékes hatóságok még nem tudták megítélni, hogy az Investech Kft betartotta-e a vonatkozó törvényeket vagy sem.
Még azt sem tudjuk, hogy sikerülni fog-e az Investech Kft köré gyűlt üzletembereknek megúszniuk a történteket bütetőjogi következmények nélkül, mert eddig sem a rendőrség, sem az ügyészség nem döntötte el, hogy lát-e okot vádat emelni az ügyvezetők ellen.
Ha belegondolunk abba, hogy a vizsgálódó hivatalok összlétszáma több ezer fő, akkor nehéz megmagyarázni azt, hogy egy weboldalt működtető kft. esetében, miért tartanak a vizsgálatok több hónapon keresztül.
Viszont minnél tovább tart a hivatalok eljárása, annál nagyobb az esély arra, hogy a vállalkozók a pénzt is megtarthatják és felelősségre sem vonják őket.
4.2 Hibás jogalkalmazás (Székhelyáthelyezés)
A zavarosban halászó vállalkozók, az időhúzáson kívül, hasznot húzhatnak a jogrendszer hibás működéséből is. Márciusban az Investech Kft áthelyezte székhelyét Budapestről Heves városba. A Heves Megyei cégbíróságon bejelentett új cím: „3360 Heves, 029/6 Hrsz.” (Cégközlöny 2010.5.13, 19. szám 62780. oldal). A székhelyen kívül másik cím nincs a cégjegyzékben feltüntettve, ezért feltételezhetjük, hogy a bejelentett székhely egyben a „a központi ügyintézés helye” is.
Vajon hogyan fordulhatott elő, hogy egy cégbíró ezt az új címet bejegyezte?
A Cégtörvény (Ctv. 2006/V) szerint a egy vállalkozás székhelye a cég központi ügyintézés céljából használt irodájának a helye. Iroda pedig csak ott lehet ahol megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre, többek között, az „üzleti és hivatalos iratok átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása céljából” (Ctv. 7. § (1) bekezdés). A vállakozás székhelyét a „az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni” (Ctv. 31. §).
A cégbíró által bejegyzett székhely valószínűleg alkalmatlan postai kézbesítés céljára. Azt feltételezzük, hogy nem lehet kizárólag a helyrajzi szám alapján egy címzettet egy városban megtalálni. Az elképzelhető ugyan, hogy vannak olyan telkek, amikhez csak elnevezés nélküli utakon lehet eljutni, de az ilyen telkek általában nem felelnek meg a székhellyel kapcsolatos többi előírásnak, így például nincs megfelelő irodai infrastruktúra.
Vajon kért-e hiánypótlást az eljáró cégbíró annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a megadott címhez valóban nem tartozik utcanév és házszám?
Ha pedig meggyőzodött arról, hogy a székhelyet nem lehet máshogy körülírni, akkor felmerült-e benne a gondolat, hogy egy mindentől tavoleső telekre nem szokás működő cégeket áthelyezni?
Ha pedig utólag kiderül, hogy a székhelyként bejelentett címen, valójában soha sem zajlott a cég központi ügyintézése, akkor az nem azt jelenti-e, hogy társaság egyetlen célja a székhelyáthelyezési kérelemmel valójában a cégbíróság és a hitelezők szándékos félrevezetése volt?
Egyesületünk kéri a Heves Megyei Cégbíróságot és az Heves Megyei Ügyészséget, hogy ellenőrizzék, vajon valóban a 3360 Heves, 029/6 Hrsz. címen zajlik-e az Investech Kft központi ügyintézése, és ha nem akkor kezdeményezzék a székhelyáthelyezési végzés visszavonását vagy megsemmisítését, valamint a valótlan tartalmú beadvány szerzőinek a felelősségre vonását.
Végezetül egyesületünk 5.000 Ft jutalmat ad annak, aki elsőként küld digitális fényképeket a 3360 Heves, 029/6 Hrsz címen található ingatlanról
Jogi nyilatkozat
Ennek a bejegyzésnek a célja a tájékoztatás. Ha jogi tanácsra van szüksége, kérjük, keressen fel egy ügyvédet vagy lépjen kapcsolatba az egyesülettel! 2010 © Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület
