Ezért tisztességtelen az összes kockázatfeltáró nyilatkozat (C-630/23)

Azt OTP Bank Nyrt. azt állítja, hogy tisztességesen tájékoztatta az ügyfeleit a deviza alapú hitelekhez kapcsolódó kockázatokról. Ez az állítás bizonyíthatóan hamis. A valóság az, hogy az OTP Bank nem tájokoztatta egyetlen ügyfelét sem tisztességesen a deviza alapú termékekhez kapcsolódó kockázatokról.

Ha Magyarország jogállam lenne, akkor az OTP Bank Nyrt. soha egyetlen pert sem nyert volna a devizahitelesekkel szemben, és az OTP Bank már több mint 10 évvel ezelőtt kártalanította volna az ügyfeleit a devizahitelekkel okozott károkért.

Olvassa el, mely kockázatokat titkolta el az OTP Bank Nyrt. 

---

Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!

---

A deviza alapú pénzügyi termékek három legfontosabb jellemzője

2004 január elején a forint alapkamata 12,5%-volt. Ezzel szemben, ugyanekkor, a svájci frank alapkamata 0,75% volt. A két kamatláb közötti több, mint 10%-os eltérés adta az ötletet a deviza alapú hitelezéshez.

A Kúria 6/2013-as polgári jogegységi határozata az alábbi módon hívta fel erre az összefüggésre a figyelmet: „E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el.” (lsd. Kúria 6/2023 PJE)

A bankok akkor tudják a svájci frank kamatmértékét felszámítani egy pénz tartozásra, ha a tartozás svájci frankban van meghatározva. Ezért a deviza alapú hiteltermékek lényeges feltétele volt, hogy a bank a hitel tőkeösszegét és a törlesztőrészletek összegét svájci frankban határozta meg. A Kúria erre az összefüggésre is rámutatott a 6/2013-as polgári jogegységi határozatában: „a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem).” (lsd. Kúria 6/2023 PJE)

A magyar forint és svájci frank átváltási árfolyama folyamatosan változik. Ha a magyar forint értéke gyengül, akkor az adós fizetési terhe megnövekedik. Ennek a növekedésnek nincs felső határa. Ezért adott esetben az adós fizetési kötelezettsége olyan mértékben megemelkedik, hogy az adós megélhetése kerül veszélybe. Ugyanezt az összefüggést a Kúria így fogalmazta mag: „a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi.” (lsd. Kúria 6/2023 PJE)

A tisztességes kockázatfeltáró tájékoztatás három legfontosabb tartalmi eleme

A deviza alapú pénzügyi termékek jellemzői alapján nyilvánvaló, hogy a bankoknak legalább három jellegzetességre kell felhívniuk az adósok figyelmét, ha az adóst teljeskörűen (értsd: tisztességesen) fel akarják világosítani a devia alapú hiteltermék kockázatairól:

1. Külföldi kamatlábak változása
2. Az átváltási árfolyam változása
3. Megélhetési gondok

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF

A PSZÁF 9/2006. számú ajánlása szerint a bank köteles felhívni az ügyfele figyelmét arra, hogy a törlesztőrészlet esetleges jövőbeni növekedése esetleg „megélhetési gondokat” is okozhat.

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről
14. A pénzügyi intézmény fordítson kiemelt figyelmet azon kockázatok bemutatására, amelyek a hitel törlesztőrészletének növekedését eredményezhetik (például kamatkockázat) és hívja fel ügyfele figyelmét arra, hogy a törlesztőrészlet esetleges jövőbeni növekedése esetleg megélhetési gondokat is okozhat.

Európai Unió Pénzügyi Felügyelete (Európai Rendszerkockázati Testület, ERKT)

Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása a devizahitelezésről (ERKT/2011/1) előírta, hogy a bankok tájékoztassák az adósokat a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének (értsd: árfolyam változása) és a külföldi kamatlábak emelkedésének (értsd: külföldi alapkamat változás) a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására.

A. ajánlás – A kölcsönfelvevők kockázattudatossága
a pénzügyi intézmények számára annak előírása, hogy a kölcsönfelvevőket megfelelően tájékoztassák a devizahitelezéssel járó kockázatokról. A tájékoztatásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a kölcsönfelvevők tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak, és ki kell terjednie legalább a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására;

Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága több ítéletében is megfogalmazta, hogy csak akkor járt el az adott énzintézet tisztességesen, ha tájékoztatta az ügyfeleit a deviza alapú termékhez kapcsolódó három legfontosabb kockázatról. (lsd. C-186/16 [49], C-51/17 [74])

C-186/16 [49] A jelen esetben az alapeljárásban szereplőhöz hasonló, külföldi pénznemben meghatározott kölcsönök kapcsán hangsúlyozni kell, hogy – amint arra az Európai Rendszerkockázati Testület a devizahitelezésről szóló, 2011. szeptember 21‑i ERKT/2011/1. sz. ajánlásában (HL 2011. C 342., 1. o.) rámutatott – a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak, és e tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására (A. ajánlás – A kölcsönfelvevők kockázattudatossága, 1. pont).

C-51/17 [74] Az alapeljárásban vizsgálthoz hasonló, külföldi pénznemben meghatározott kölcsönök kapcsán hangsúlyozni kell, hogy – amint arra az Európai Rendszerkockázati Testület a devizahitelezésről szóló, 2011. szeptember 21‑i ERKT/2011/1. sz. ajánlásában (HL 2011. C 342., 1. o.) rámutatott – a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak, és e tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására.

Hogyan kell a bíróságoknak vizsgálniuk, vajon tisztességes volt-e az ügyfél tájékoztatása?

Olvassa el a kockázatfeltáró nyilatkozatot és válaszolja meg az alábbi három kérdést. Ha bármelyik kérdésre a válasz nemleges, akkor a tájékoztatás tisztességtelen.

1. Tartalmazza-e a tájékoztatás az „árfolyam” kifejezést?
2. Tartalmazza-e a tájékoztatás az „külföldi kamatlábak” szófordulatot?
3. Tartalmazza-e a tájékoztatás az „megélhetési gondokat” szófordulatot?

Folyamatábra:

Tesztelje a tudását!

A fenti folyamatábra segítégével ellenőrizze, hogy az alábbi két kockázatfeltáró nyilatkozat tartalma tisztességes-e.

a) OTP Bank Nyrt. 2006. október 30. 

Kockázatfeltáró nyilatkozat devizában nyilvántartott lakás- és jelzálog típusú hitelekhez kapcsolódóan.
Alulírottak jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul vesszük, hogy az OTP Bank NYrt. az általunk forintban igényelt, de devizában nyilvántartott lakás- és jelzálog típusú kölcsön összegét forintban folyósitja. A folyósított összeg a folyósítás napján érvényes az OTP Bank Nyrt  által alkalmazott deviza vételi árfolyamon kerül kiszámításra.
A kölcsön törlesztése forintban történik. Az egyes törlesztő részletek forint összegét az OTP Bank Nyrt. az általa alkalmazott,  az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alapján határozza meg.
Tudomással bírunk arról, hogy a kölcsönszerződésben rögzített deviza árfolyama napról napra változik /euro esetében meghatározott +-15 %-os sávban, svájci frank esetében pedig bármilyan iránban és bármilyen mértékben) ezért az esedékesség napján megfizetendő törlesztő részlet forint összege előre nem megállapítható. Amennyiben a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül, a devizában megállapított törlesztő részletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet.
Tudomásul vesszük,hogy az igényelt kölcsön törlesztéséül szolgáló lakossági folyószámlán – a kölcsönszerződésben szereplő devizanem állandó változására figyelemmel – olyan forintösszeget kell biztositanunk, amelyből OTP Bank NYrt. az esedékesség időpontjában le tudja vonni az aktuális törlesztő részlet összegét.
Amennyiben az esedékesség napján a törlesztő részlet megfizetéséhez szükséges fedezet nem áll a kölcsönszerződéshez kapcsolódó lakossági folyószámlán rendelkezésre az OTP Bank Nyrt. a hátralékos követelés késedelmi kamattal növelt forint összegét későbbi időpontban is jogosult a banknál vezetett lakossági folyószámlánkról beszedni. A hátralékos követelés késedelmi kamattal növelt forint összege a beszedés napján, az OTP Bank Nyrt. által alkalmazott deviza eladási árfolyamon kerül megállapításra.
Kijelentjük,hogy a fentiekre figyelemmel a devizában nyilvántartott kölcsön folyósítását úgy kérjük, hogy az árfolyamváltozásokból  eredő kockázat jellegét megértettük, a felmerülő kockázatot viseljük.  Kijelentjük továbbá, hogy az OTP Bank Nyrt.-vel szemben az általa alkalmazott deviza vételi és eladási árfolyamok változásának kockázatából eredően igényt nem érvényesitünk.
kelt, 2006. okt. 30. 

b) OTP Bank Nyrt. 2008. február 15.

„[a] [k]ölcsön kockázataival kapcsolatban az [a]dós kijelenti, hogy az erre vonatkozó, [h]itelező által részére nyújtott részletes tájékoztatást megismerte, megértette, a devizahitel igénybevételével együtt járó és kizárólagosan őt terhelő kockázatokkal tisztában van. Tudomása van különösen azon árfolyamkockázatról, hogy a futamidő alatt a forintnak a svájci frankhoz viszonyított árfolyamának kedvezőtlen változása (azaz a folyósításkor érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyamának gyengülése) esetén a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban fizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Jelen szerződés aláírásával [a]dós tudomásul veszi, hogy ezen kockázat vagyoni kihatásait teljes mértékben ő viseli. Kijelenti továbbá, hogy az árfolyamkockázatból adódó lehetséges hatásokat alapos megfontolás tárgyává tette, és a kockázatot fizetőképességének és vagyoni helyzetének megfelelően mérlegelve vállalta, a [b]ankkal szemben igényt az árfolyamkockázatból eredően nem érvényesít”. (lsd. C-51/17 [19])

Az OTP Bank Nyrt. tisztességtelen módon szisztematikusan elhallgatott két fontos kockázatot

Az OTP Bank Nyrt. egyetlen esetben sem hívta fel az ügyfelei figyelmét a „külföldi kamatlábak„ változásának a kokcázatára. Továbbá, Az OTP Bank Nyrt. egyetlen esetben sem hívta fel az ügyfelei figyelmét arra, hogy a deviza alapú hiteltermék „megélhetési gondokat” okozhat.

Az OTP Bank Nyrt. nyilvánvalóan megsértette az EUB C-186/16, C-51/17 ítéleteit. A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. számú ajánlását és a Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2011/1. számú ajánlását a devizahitelezésről.

Ha Magyarország jogállam lenne, akkor az OTP Bank Nyrt. soha egyetlen pert sem nyert volna a devizahitelesekkel szemben, és az OTP Bank már több mint 10 évvel ezelőtt kártalanította volna az ügyfeleit a devizahitelekkel okozott károkért.

Aki a bankok pénzügyi érdekeit védi, az a diktatúrát védi.

A devizahiteles törvények a világtörténelem legnagyobb bankmentőcsomagja volt.

 

---

Ne küldjön adományt!

Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!

Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!