A PSZÁF hetek óta nem ad magyarázatot arra, hogy az elmúlt években, miért nem vette észre, hogy a K&H Bank Zrt. és az OTP Bank Nyrt. eltérő módon számította ki a devizahitel-szerződésekben feltüntetett teljes hiteldíj mutató (THM) értékét!
A PSZÁF hetek óta úgy tesz, mintha fogalma sem lenne arról, hogy milyen összefüggésben van a bankok által alkalmazott deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti különbség (ún. árfolyamrés) értéke a devizahitelek költségeivel.
Elfogadhatatlan, hogy a pénzügyi közvetítő rendszert felügyelő állami szervezet hallgatásba burkolózzon, amikor kérdések merülnek fel a THM számításával kapcsolatban!
A PSZÁF hallgatása a hatalmi gőg jele.
A PSZÁF hallgatása a korrupció jele.
A PSZÁF hallgatása a szakmai felkészületlenség jele.
Ha Magyarország jogállam lenne, akkor a PSZÁF nem tehetné meg azt, hogy figyelmen kívül hagyja a tevékenységét ért kritikát.
Néhány hete hírt adtunk arról, hogy precedens értékű ítéletet hozott a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) (l. Az OTP Bank vagy a K&H Bank devizahitelesei menekülnek-e meg a bankok szorításából?). A testület döntése alapján semmisek azok a deviza alapú hitelszerződések, amelyekben a teljes hiteldíj mutató (THM) kiszámítása során a bankok figyelembe vették a saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamaik közötti különbség (ún. „árfolyamrés”) értékét.
A PBT határozata azért különösen figyelemre méltó, mert annak tartalma szöges ellentétben áll a PSZÁF 2004-2010 között kiadott dokumentumaival. Az alábbi PSZÁF dokumentumok tanúsága szerint ugyanis az „árfolyamrés” egy a devizahitel-termékekhez kapcsolódó speciális költség, amelynek az értékét a THM számítása során figyelembe kellett venni:
- Amit a devizahitelekről tudni kell! (PSZÁF, 2004);
- A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek összehasonlító elemzése (5-6. oldal, PSZÁF, 2006);
- Devizaalapú, ingatlanfedezetű hitelek (PSZÁF, 2006);
- Deviza-hitelek (13. oldal, PSZÁF, 2006);
- PSZÁF a fogyaztókért: Kézzel fogható pénzügyek (14. oldal, PSZÁF, 2008);
- PSZÁF a fogyasztókért: Deviza Hitelek (17. oldal).
(l. A PSZÁF álláspontja a devizahitelesek ügyében megjelent PITEE állításokról)
A PBT határozata ellen mond továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik 2011-ben kiadott állásfoglalásának is, mely szerint „a vételi és eladási árfolyam közötti különbségből adódó költséget” a THM-nek tartalmaznia kell.
1. Egy jogállamban a THM értékét csak egyféle képpen lehet helyesen számolni!
Ha Magyarország jogállam lenne, akkor a PSZÁF, a PBT, a Nemzetgazdasági Minisztérium és bármelyik másik állami szerv egyetértene a THM számítás módjáról. A THM számítás módját ugyanis egy rendelet szabályozza.
Aki ellenőrzi a nagyobb magyarországi bankok 2005-2010 között kötött devizahitel-szerződéseiben a THM értéket, annak hamar feltűnik, hogy a bankok össze-vissza számolták ki a szerződésekben feltüntetett THM értékeket. Időnként figyelembe vették az árfolyamrés értékét, időnként viszont nem vették figyelembe az árfolyamrés értékét.
A fentiek alapján a PSZÁF-nak kötelessége lenne magyarázatot adni arra, hogy
– az elmúlt években a felügyeleti ellenőrzések során miért nem tűnt fel, hogy a bankok eltérő módon számították ki a devizahitel-szerződésekben feltüntetett THM értékét!
– a THM számítások során figyelembe kellett-e venni a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti különbség (a PSZÁF korábbi szóhasználatával élve “árfolyamrés”) értékét!
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
2. Szóra fogjuk bírni a PSZÁF-ot!
Egyesületünk határozott szándéka jogállami eszközökkel elérni azt, hogy a PSZÁF megválaszolja ezeket a kérdéseket!
Ha Magyarország jogállam, akkor a kérdésekre választ fogunk kapni. Kérjük, kísérje figyelemmel tevéknységünket, hogy Ön is meggyőződhessen arról vajon Magyarország jogállam-e!
A címben szereplő közmodás forrása: Magyar Közmondások, Magyar Elektronikus Könyvtár, Szerkeszti és kiadja Erdélyi János
