Pert vesztettünk a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) 2012. április 18. napján. A pert egy fogyasztó képviseletében indítottuk az OTP Bank Nyrt. ellen. A keresetlevélben kértük a bíróságtól, hogy állapítsa meg egy devizahitel-szerződés semmisségét, mert a devizahitel-szerződés nem tartalmazza a devizahitel-szerződéshez kapcsolódó összes költséget és a költségek százalékban kifejezett értékét.
Minden bírósági ítélet annyit ér, amennyire meggyőző az ítélet indoklása!
A bíróság, az ítélet indoklása során szemet hunyt a devizahitel-szerződés nyilvánvaló hiányossága felett, és egyszerűen figyelmen kívül hagyta a felperes által benyújtott bizonyítékokat. A bíróság továbbá, a bank érdekében, figyelmen kívül hagyta a Szegedi Ítélőtábla 2012. április 5. napján született ítéletének megállapításait is.
Kérjük, olvassa el az eljárás iratait, és írja meg nekünk, hogy elfogadhatónak tartja-e a bíróság indoklását (pitee2008@gmail.com). Az iratok megértéséhez jogi képzettség nem szükséges. A bíróság ítéletének gyenge pontja, minden józan gondolkodású ember számára nyilvánvaló.
PITEE-PKKB-Itelet.pdf
(8,2 MB)
Az dokumentumban kiemeltük a felperes érvélésének és a bíróság ítéletnek lényeges pontjait.
A jogeset összefoglalása:
A per alapját egy 2006 novemberében kötött devizahitel-szerződés adja. A szerződés ügyleti kamata 4,95% volt. A szerződéskötés napján a bank saját deviza-eladási és deviza-véleti árfolyamai közötti különbség (ún. „árrés” vagy „árfolyamrés”) értéke 1% volt.
A bírósági eljárás egyik célja a devizahitel-szerződés semmisségének megállapítása. A törvény szerint semmis az a hitelszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződéshez kapcsolódó valamennyi költséget és a költségek százalékban kifejezett értékét (l. Hpt. 213.§ 1. c)).
A felperes érvelése szerint a devizahitel-szerződés semmis, mert az nem tartalmazza az „árfolyamrés” kifejezést és az árfolyamrés értékét „1%”.
A bíróság indoklása szerint a devizahitel-szerződés nem semmis, „mivel a szerződés szerinti ügyleti kamat 4,95%” volt.
A bíróság ítéletének indoklása semmilyen szempontból sem felel meg a jogállami elvárásoknak. A bíróság nem tartotta be sem a bízonyítási eljárással kapcsolatos szabályokat (Pp. 163. §) sem pedig az ítéletek indoklásával kapcsolatos szabályokat (Pp. Pp. 221. §). A bíróság feladata az lett volna, hogy megvizsgálja a felpers érveit és azokat összevesse a törvényi rendelkezésekkel. E helyett a bíróság, a bank érdekében, jótékonyan szemet hunyt a devizahitel-szerződés nyilvánvaló hiányossága felett.
A fellebbviteli tárgyalás időpontjáról weboldalunkon mindenkit értesíteni fogunk.
- Olvassa el, hogyan manipulálták a bankok a devizahitel-szerződések költségeit az ún. „árrés” vagy „árfolyamrés” segítségével: Így működött az “árfolyamtrükk” (2011. december 02.)
_ - Olvassa el a Szegedi Ítlőtábla 2012. április 5. napján született ítletének hatásait a magyar jogrendre: Előadás: Tisztességtelen Devizahitelek? A Szegedi Ítlőtábla ítéletének hatásairól (2012. május 27.)
Álláspontunk szerint a devizahitel-szerződések több szempontból is jogszabályellenesek. 2011. november 11. napján közzétettünk egy fogyasztóvédelmi elemzést, amiben bemutattuk a devizahitel-szerződések legfontosabb jogi hiányosságait. A fogyasztóvédelmi elemzésben felsorolt érvek alapján közérdekű keresetet indítottunk az OTP Bank Nyrt ellen valamint felvállaltuk egy fogyasztó jogi képviseletét ugyancsak az OTP Bank Nyrt-vel szemben. A folyamatban lévő eljárásokról weboldalunkon mindenkit tájékoztatunk.
Az ítélet jegyzi Dr. Grácz Zsuzsanna bíró, PKKB (2012.04.18)
