Hogyan ellenőrizzük egy fogyasztiói devizahitel-szerződés semmisségét?
Az egyesület elnöke 2012. október 5. napján előadást tartott a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán „Jogeset Devizahitel – Hogyan ellenőrizzük egy fogyasztiói devizahitel-szerződés semmisségét?” címmel. Az előadás egy gyakorlati példán keresztül mutatta be azokat a gondolati lépéseket, amelyek elvezetnek a devizahitel-szerződések semmisségének megállapításához.
A jogi egyetemi képzésnek az egyik legfontosabb célja, hogy a joghallgatók megismerjék és megtanulják a jogi munkáhozhoz szükséges gondolkodási technikákat. A megszerzett elméleti tudás viszont csak akkor ér valamit, ha a joghallgatók ennek a tudásnak a birtokában képesek mindennapi jogi eseteket megoldani. Az előadás célja szemléltetni a jogi gondolati lépéseket egy devizahitel semmisségének az ellenőrzése során.
Töltse le az előadás során használt prezentációt:
Előadás – Jogeset Devizahitel (KRE).ppsx
(410 KB)
Előadás – Jogeset Devizahitel (KRE).pdf
(220 KB)
Az előadás legfontosabb megállapításai:
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
- A devizahitelek semmisségét a szerződéskötés napján hatályos jogszabályok szerint kell megítélni.
- A pénzügyi jog egyik legfontosabb alappillére a „szerződési szabadság” elve.
- A „szerződési szabadság” elvét fogyasztói szerződéseknél a „transzparencia elve” korlátozza.
- A semmisségi okok felsorolását a Hpt. 213. § tartalmazta.
- Semmis az a fogyasztói hitelszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződéshez kapcsolódó összes költséget.
- Az bankok deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamai közötti különbség (ún. „árfolyamrés”) százalékos értéke egy a deviza-hitelekhez kapcsolódó speciális költség.
- A Teljes Hiteldíj Mutatót (THM) a szerződéshez kapcsolódó összes költség alapján kell kiszámolni.
- A bankok többsége által számított THM tartalmazza az árfolyamrés miatti költséget.
- Eredmény: Semmis az a devizahitel-szerződés, amelyik nem tartalmazza az „árfolyamrés” értékét.
Korábbi előadásaink: Tisztességtelen Devizahitelek? A Szegedi Ítélőtábla ítéletének hatásairól