Az I. kerületi Rendőrkapitányság Bűnüldözési Alosztálya beidézte az egyesület elnökét tanúkihallgatás céljából. A rendőrség – az ügyészség utasítására – nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen rágalmazás gyanújával egy – az egyesület weboldalán 2012. novemberében megjelent – bejegyzés miatt.
A PSZÁF levélpapírjára gépelt feljelentést nem kaptuk meg, de önmagában a feljelentés ténye azt mutatja, hogy PSZÁF nem tűri a kritikát. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk mi a különbség egy, a jogállamot tisztelő valamint egy, a diktatúrák igényeit kiszolgáló hivatalvezető között. A bejegyzés végén pedig segíthet a PSZÁF munkatársainak eldönteni, hogy mivel töltsék a munkaidejüket.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
1. Mi történt
Tavaly novemberben elején, néhány nap eltéréssel, két bejegyzést tettünk közzé a weboldalunkon.
Az egyikben arról írtunk, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) alkalmatlan a rábízott feladatok ellátására, mert a hivatal munkatársainak éveken keresztül nem tűnt fel, hogy a bankok eltérő módon számították ki a devizahitel-szerződésekben feltüntetett teljes hiteldíj mutatót (THM). Ezzel kapcsolatban pedig feltettük a PSZÁF-nak azt a kérdést, hogy vajon az eltérő THM számítások közül, melyiket tartja megfelelőnek.
PSZÁF – Hallgat mint süket disznó a búzában (2012. november 5.)
A másikban ugyanezt a kritikát ironikus formában fogalmaztuk meg, úgy hogy kipellengéreztük Dr. Szász Károlyt, mint a PSZÁF elnökét, mert a kérdések tisztázása helyett inkább hallgatásba burkolózik.
PSZÁF-LEAKS! – Dr. Szász Károly levélben javasolta az önkormányzatok adósságait a bankokra terhelni?* (2012. november 12.)
Az első bejegyzésre a PSZÁF a mai napig nem reagált. A második bejegyzés arra késztette a PSZÁF munkatársait, hogy feljelentést tegyenek.
2. Mi a nyomozás tárgya
A nyomozás rágalmazás gyanújával indult. A rágalmazás alapesetben akkor valósul meg, ha valaki, valaki másról „becsület csorbítására alkalmas tényt állít„. A rágalmazás súlyosabb esete pedig akkor valósul meg, ha mindezt az elkövető „aljas indokból vagy célból” teszi.
179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt,
c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
(Büntető Törvénykönyv)
Jelen esetben a PSZÁF munkatársai úgy érzik, hogy a vitatott bejegyzés olyan tény-állítást tartalmaz, amely sérti Dr. Szász Károly becsületét, továbbá azt feltételezik, hogy azt valaki aljas indokból állítja. A PSZÁF munkatársai azt nem veszik észre, hogy a vitatott bejegyzés egyetlen egy „tény állítást” sem tartalmaz. A bejegyzés szerzője a véleményét fogalmazza meg a hivatal munkájáról. Egy tényt állítani vagy egy véleményt megfogalmazni két külön dolog. Valótlan tények állítása lehet bűncselekmény. A véleménynyilvánítás viszont alkotmányos jog.
Olvassa el a tanúmeghallgatás jegyzőkönyvét: Jegyzőkönyv 2013. január 22.
Rágalmazás gyanújával feljelentést tenni mindenkinek szabad. Az a tény viszont, hogy a PSZÁF elnöke hónapok óta szó nélkül hagyja a szakmai kritikát, viszont azonnal felháborodik amikor azt valaki ironikus formában fogalmazza meg, jól mutatja a PSZÁF elnökének hozzáállását a jogállamhoz.
3. Milyen egy, a jogállamot tisztelő hivatalvezető
Egy jogállamban a hivatalvezetők legfontosabb feladatuknak a jogszabályok betartását tartják. Ha kritika éri a rájuk bízott hivatal munkáját, akkor, azt kivizsgálják. Ha a vizsgálat eredménye alapján a kritikát jogtalannak tartják akkor a nyilvánosság előtt megvédik munkatársaikat. Ha kiderül, hogy a kritika jogos, akkor mindent megtesznek annak érdekében, hogy a törvényes helyzetet helyreállítsák.
Egy jogállami hivatalvezető tudja, hogy a rábízott hivatal munkájának minősége befolyásolja a saját hivatali idejét, mert ha a hivatal nem tartja be a törvényeket, akkor a vezetőjét leváltják vagy lemondatják.
Egy jogállami hivatalvezető továbbá tiszteli a szabad véleménynyilvánítás jogát, és helyén tudja kezelni az iróniát.
4. Milyen egy, a diktatúrát kiszolgáló hivatalvezető
Egy a diktatúrát kiszolgáló hivatalvezető nem foglalkozik a hivatalát ért kritikákkal. Tudja, hogy hivatali ideje nincs összefüggésben azzal, vajon munkatársai betartják-e a törvényeket. Egy diktatúrában a hivatali tisztségeket ugyanis nem szakmai felkészültség, hanem „jóbaráti” alapon osztogatják. A hierarchikus rendszert pedig nem a törvények betartása hanem a felettesek iránit lojalitás tartja össze.
Egy diktatúrában a hivatalvezetők személye sérthetetlen. Ironikus formában rámutatni a hibáikra pedig bűncselekmény.
5. Összegzés
Rágalmazás gyanújával nyomozást folytat a rendőrség egy, a PITEE weboldalán megjelent ironikus hangvételű bejegyzés miatt. A PSZÁF munkatársai munkaidejükben feljelentéseket gépelnek fogyasztóvédelmi egyesületek ellen. Ezalatt a bankok állami felügyelet nélkül, érvénytelen szerződések alapján fosztogatják a fogyasztókat. A bíróságok pedig azon tanakodnak, hogy vajon jogilag költsége-e az, ami a fogyasztóknak valódi kiadást a bankoknak pedig valódi bevételt okoz (értsd árfolyamrés).
A PSZÁF-nak minden törvényes eszköze és felhatalmazása meglenne arra, hogy a törvénysértő állapotot megszüntesse.
[polldaddy poll=6898849]
Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.
Bankszámlaszámunk:
Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület
Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.
Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309
Támogatását nagyon köszönjük!
A szakmai véleményt készítette: Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész
