1848. március 15-én a pesti forradalmárok 12 pontban foglalták össze követeléseiket. Céljuk Magyarország modernizálása volt.
A 12 pont között 4. helyen követelték a „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben„.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
A 12 pont között ez az egyetlen, amelyik az igazságszolgáltatásra vonatkozott.
A törvény előtti egyenlőséget ugyanis nem lehet törvényalkotási vagy végrehajtási eszközökkel megvalósítani. A törvény előtti egyenlőséget csak függetlenül gondolkozó bírók, független bíróságokon tudják biztosítani.
Ez a követelés fejezte ki a társadalom igényt arra, hogy a korrupt, feudális bíráskodást egy modern, jogállami igazságszolgáltatás váltsa fel.
A márciusi ifjaknak ez a követelése (is) csak vágyálom maradt. Magyarországon a törvény előtti egyenlőség, 165 évvel a forradalom után sincs biztosítva. Akinek, pénze, befolyása vagy megfelelő kapcsolatai vannak, azokon a bíróságok, azóta sem kérik számon a törvények betartását.
Erre példa a devizahitelesek kálváriája. A bankoknak pénzük, befolyásuk és kiterjedt kapcsolatrendszerük van, ezért megengedhetik maguknak azt, hogy érvénytelen hitelszerződéseket kössenek. A törvényes következményektől pedig egyes bírók úgy védik meg a bankokat, hogy lelkiismeret furdalás nélkül letagadják a természettudományi összefüggéseket.
Az a demokrácia nem életképes, ahol a törvény előtti egyenlőség nincs biztosítva.
Azok a bírók okozzák ma a demokrácia-ellenes pártok erősödését, akik nem tartják be a márciusi ifjak követelését.
