Öt bíróból álló tanács előtt fog zajlani a 2013. június 25. napjára kiírt felülvizsgálati eljárás. Ezt a döntést Dr Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője hozta, Dr. Vezekényi Ursula tanácselnök javaslatára.
A tanács tagjai:
- Dr. Vezekényi Ursula, tanácselnök
- Dr. Osztovits András, bíró
- Dr. Pethőné Dr. Kovács Ágnes, bíró
- Dr. Török Judit, bíró
- Dr. Csőke Andrea, bíró
A Kúria felülvizsgálati eljárásai során általában három bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ebben a bejegyzésben megtudhatja, milyen esetekben egészülhet ki az eljáró tanács további két taggal, és vajon fenn álltak-e a tanács kibővítéséhez szükséges törvényi feltételek.
Ön szerint is különösen bonyolult ez az ügy?
Kérjük, szavazzon a bejegyzés végén!
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
1. A törvényi szabályozás
A Kúria eljárását a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) szabályozza. A Kúria összetételéről a Pp. 11. § (5) bekezdése rendelkezik. E paragrafus szerint a Kúria általában három bíróból álló tanácsban rendelkezik (első mondat). A tanács két további taggal akkor egészülhet ki, ha az adott ügy különösen bonyolult (második mondat).
Pp. 11. § (5) A Kúria a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el.
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
A mostani ügyben az eljáró tanács elnöke azzal a kérelemmel fordult a Kúria polgári kollégiumának a vezetőjéhez, hogy rendelje el a tanács kibővítését további két taggal. Az eljáró tanács elnöke azzal indokolta kérelmét, hogy az ügy különösen bonyolult és a társadalom széles rétegeit érinti.
Végzés – 5 tagú bírói tanácsA tanács kibővítése, akkor volt jogszerű, ha a kérelemben foglaltak megfeleltek a Pp. 11. § (5) bek. 2. mondatában meghatározott feltételeknek. A vizsgálandó kérdés tehát az, vajon megfelelnek-e a törvényi szabályozásnak az eljáró tanács elnöke által felsorolt indokok.
2. „A társadalom széles rétegeit érintő jelleg”
Az eljáró tanács elnökének az egyik indoka az, hogy az ügy a társadalom széles rétegeit érinti.
Ha belegondolunk abba, hogy nagyon sok deviza-alapú hitelszerződésben nincs feltüntetve a pénzváltási szolgáltatásért fizetett ellenszolgáltatás (értsd árfolyamrés) értéke, akkor egyet értünk az eljáró tanács elnökével abban, hogy az ügy kimenetele a társadalom széles rétegeit érinteni fogja.
Viszont ha elolvassuk a Pp. 11. § (5) bek. 2. mondatát, akkor azt láthatjuk, hogy a törvényalkotó nem tartotta szükségesnek az eljáró tanács kibővítését a miatt, ha egy ügy a társadalom széles rétegeit érintené. Ez a kitétel ugyanis a törvényben nem szerepel. Jogi szempontból ugyanis teljesen mindegy, hogy egy adott ügy eldöntése hány embert érint. A bíróságok feladata az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás célja a törvények betartását ellenőrizni. Egy jogállamban a törvényeket ugyanúgy be kell tartani egy ember esetében, mint ezer ember esetében. Ezért az igazságszolgáltatás nem függhet attól, hogy egy ügy kimenetele hány embert érint.
Az a tény, hogy az ügy a társadalom széles rétegeit érinti nem adhatott okot az eljáró tanács kibővítésére, mert a Pp. 11. § (5) bek. 2. mondata szempontjából mindegy, hogy az ügy hány embert érint.
3. „Az ügy különös bonyolultsága”
Az eljáró tanács elnökének a másik indoka az, hogy az ügy különösen bonyolult.
Az ügy eldöntése a Hpt. 213. § (1) bek. c) pontján múlik. Ha elolvassuk a Hpt-nek ezt a rendelkezését, akkor láthatjuk, hogy Hpt. 213. § (1) bek. c) pontja egy összetett mondat, amelyik két tagmondatból áll. Az első tagmondat a jogkövetkezményt határozza meg („Semmis…„) a második tagmondat pedig a tényállási feltételeket („amelyik…„).
Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget.
(1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról. 2006.11.14.)
Ha belegondolunk abba, hogy a törvénykönyvek hemzsegnek a többszörösen összetett (se füle se farka, szerk.) mondatoktól, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a Kúriának egy ilyen „szimplán” összetett mondat nem okozhat komolyabb nehézséget. Aki követte az eljárás eddigi menetét, az viszont láthatja, hogy a bankok és a Legfőbb Ügyész megkérdőjeleznek szinte minden egyes szót ebben a „szimplán” összetett mondatban:
- Mi a „költség”?
- Mely költség „kapcsolódik” a szerződéshez?
- Ha valami „semmis” akkor tényleg semmis vagy csak részben semmis?
Azt mindenki döntse el maga, hogy ezek a kérdések vajon tényleg különösen bonyolultak-e.
A Pp. 11. § (5) bek. 2. mondata nem ad iránymutatást sem arról, mely szempontok szerint kell megkülönböztetni egy bonyolult ügyet egy nem-bonyolult ügytől; sem arról, mitől lesz egy ügy nem csak „szimplán” bonyolult, hanem „különösen” bonyolult. A Kúria polgári kollégiumának vezetője ezért szabadon mérlegelhette az ügy bonyolultságát és a bonyolultság mértékét. A Kúria polgári kollégiumának vezetője pedig arra következtetésre jutott, hogy ez az ügy különösen bonyolult.
Az eljáró tanács kibővítése a Pp. 11. § (5) bek. 2. mondata alapján jogszerű volt, ha azt feltételezzük, hogy a Hpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazása különösen bonyolult jogi kérdéseken múlik.
4. Összegzés
A 2013. június 25. napjára kiírt felülvizsgálati eljárásban öt bíróból álló tanács fog dönteni. A tanács kibővítésére nem adhatott okot az, hogy a döntés a társadalom széles rétegeit érinteni fogja, mert ezt a kitételt a törvény nem tartalmazza. A tanács kibővítése csak akkor volt jogszerű ha azt feltételezzük, hogy a Hpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazása különösen bonyolult jogi kérdéseken múlik.
Álláspontunk szerint Hpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazása jogi szempontból nem bonyolult. A törvényben használt „szerződéssel kapcsolatos összes költség” szófordulat értelmét a magyar törvények és az Európai Unió jogszabályai világosan definiálják. A törvény szövege alapján nem lehet más ítéletet hozni, mint azt, hogy semmis az a deviza-alapú hitelszerződés, amelyikben nincsen a pénzváltási szolgáltatásért fizetett ellenszolgáltatás értéke felüntetve.
A Kúriának valószínűleg csak azért okoz nehézséget a Hpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazása, mert még soha nem fordult elő az a magyar igazságszolgáltatás történelmében, hogy a legmagasabb bírói fórum az aktuális politikai és pénzügyi elit érdekeivel szemben hozott volna ítéletet.
A 2013. június 25. napjára kitűzött tárgyalás legfontosabb kérdése ezért nem az, hogy semmis-e a deviza-alapú hitelszerződés, hanem az, hogy független-e az igazságszolgáltatás.
[polldaddy poll=7157028]
Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.
Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület
Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.
Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309
Támogatását nagyon köszönjük!
