Az Európai Unió Bírósága 2014. február 12. napján sajtóközleményt adott ki, Nils Wahl főtanácsnok álláspontjáról a Kásler kontra OTP perben.
A főtanácsnok álláspontjáról korábban írtunk: A szerződések kiegészítése jogtalan! A főtanácsnok indítványa (C-26/13) jól mutatja a magyar igazságszolgáltatás elmaradottságát! (2014.02.19)
A sajtóközlemény záró bekezdése arról szól, hogy vajon érdeke lehet-e a fogyasztóknak a szerződések semmissé nyilvánítása.
A sajtóközlemény tartalma ezen a ponton kísértetiesen hasonlít a Kúria 6/2013. sz. polgári jogegységi határozatára.
Annak érdekében, hogy kiderítsük, miért vette át Nils Wahl a Kúria érvelését, nyílt levélben fordultunk hozzá.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
1. A Kúria álláspontja
A Kúria 6/2013 sz. jogegységi határozat szerint a deviza-hitelszerződéseket, ha törik, ha szakad érvényben kell tartani.
A Kúria érvelése szerint a szerződések semmissége esetén a hitel visszafizetése azonnal esedékessé válna, és ez meghaladná a fogyasztók anyagi lehetőségeit.
Ez az állítás nem igaz.
Ha a Kúria a jogállami hagyományokat követve alkalmazná a törvényeket, akkor a hitelek visszafizetése NEM haladná meg a fogyasztók anyagi lehetőségeit.
A szerződések semmissége ugyanis megszüntetné a fogyasztókra terhelt árfolyamkockázat hatását, továbbá a fogyasztóknak lehetőségük válna egy új forint-jelzáloghitellel kiváltani a korábbi deviza-hitelt.
A Ptk. már most tartalmazza azokat a mechanizmusokat, amivel végeredményben forintosítani lehetne a devizahiteleket. A törvények betartását azonban a hatalmi elit elszabotálja.
A Kúria érvelése képmutatás. A Kúria a hatalmi elit érdekében tartja érvényben a szerződéseket, és közben azt prédikálja, hogy mindezt a fogyasztók érdekében teszi.
2. A főtanácsnoknak írt nyílt levél
A főtanácsnoknak írt nyílt levelünkben , felhívjuk a főtanácsnok figyelmét arra, hogy a sajtóközlemény utolsó bekezdése kísértetiesen hasonlít a Kúria álláspontjára.
Részletesen megindokoljuk, hogy miért lenne előnyös a fogyasztók számára, ha a bíróságok kimondanák a szerződések érvénytelenségét.
Végül felhívjuk a főtanácsnok figyelmét arra, hogy a Kúria ítélkezési gyakorlata során nem tartja tiszteletben a magyar törvényeket és a fogyasztók perbeli nyilatkozatait.
A Kúria ugyanis a Hpt. 213. § (3) bekezdése szerint köteles lenne a szerződések semmisségét megállapítani, ha azt egy fogyasztó kifejezetten kéri. Azt a kérdést ugyanis, hogy mi a fogyasztó érdeke, egy jogállamban nem(!) a bíróságok döntik el, hanem a fogyasztók.
