Szerdán reggel (2014. április 16., 8:30) folytatódik az egyéni per az OTP Bank ellen.
Hány semmisségi okra van szükség ahhoz, hogy végleg semmis legyen a deviza alapú hitelszerződés?
A Kúria a 2013. július 4. napján kelt közbenső ítéletében megállapította, hogy a szerződés semmis, mert a bank a szerződésben nem tüntetett fel egy költségelemet. A Kúria ugyanakkor a szerződést kiegészítette a hiányzó költségelem értékével, és a szerződést – a kiegészített tartalommal – érvényessé nyilvánította.
A Kúria álláspontja szerint, a szerződések kiegészítése nyújtja a legnagyobb védelmet a fogyasztóknak.
Álláspontunk szerint a szerződések kiegészítése jogtalan és csak elodázza a probléma megoldását.
Azok a fogyasztók, akik képmutatásnak tartják a Kúria, fogyasztók iránt érzett felelősségtudatát, azok megtámadhatják a kiegészített szerződéseket.
Ebben a bejegyzésben elolvashatja a felperes ellenkérelmét.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
1. A szerződések megtámadása
1.1. Tájékoztatási kötelezettség
A Kúria a bankok tájékoztatási kötelezettségét a 6/2013 sz. polgári jogegységi határozatának 3. pontjában vizsgálta.
3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
6/2013 PJE (2013.12.16.)
A Kúria álláspontja szerint a jogalkotó nem fűzött külön szankciót a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásához.
A Kúria nem vette észre, hogy a Hpt. korábbi 213. § (1) bekezdése a szerzőzés semmisségével szankcionálta, ha a bank nem tájékoztatta ügyfelét az adott kölcsönszerződés törvényben felsorolt körülményeiről.
A Kúria álláspontja szerint a megfelelő tájékoztatás hiánya az együttműködési kötelezettség megszegéseként értékelhető. Ennek a gondolatmenetnek az eredményeként, ha egy bank nem tájékoztatta az ügyfelét a kölcsönszerződés lényeges körülményről (pl. a szerződéshez kapcsolódó költségekről), akkor azzal megszegte együttműködési kötelezettségét.
A Ptk. [1959. évi 4. tv] 205. § (3) bekezdése alapján a felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.
6/2013 PJE (2013.12.16.)
A Ptk. korábbi 210. § (1) bekezdése értelmében, aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette.
A Kúria gondolatmenetének és a korábbi Ptk. 210. §-ának a tartalmának az alapján, ha egy bank nem tájékoztatta a fogyasztót az adott kölcsönszerződés lényeges körülményeiről (pl. a szerződéshez kapcsolódó költségekről), akkor azzal a bank a fogyasztó tévedését okozta. A megtévesztett fogyasztó pedig megtámadhatja a kölcsönszerződést.
Az együttműködési kötelezettség megszegésének egyik jogkövetkezménye tehát az, hogy a kölcsönszerződés megtámadható (korábbi Ptk. 205. § és 210. §)
1.2. Megtámadási határidő
A Ptk. korábbi 236. §-a szerint a megtévesztett fogyasztónak egy év áll a rendelkezésére, hogy megtámadja a kölcsönszerződést.
A Kúria árfolyamréssel kapcsolatos közbenső ítélete (Gfv.VII.30.078/2013/14.) zavart kelt a jogrendszert. Az ítélet alapján ugyanis egy kölcsönszerződés mindaddig semmis, amíg azt egy bíróság ítéletével érvényessé nyilvánítja. Egy semmis szerződést viszont nem lehet megtámadni.
Emiatt a fogyasztó hiába ismeri fel, hogy a bank a szerződéskötéskor az árfolyamrés tekintetében megtévesztette őt, a szerződést mégsem tudja megtámadni, mert abban az adott pillanatban, amikor a megtévesztést felismeri, nincs érvényes szerződés a fogyasztó és a bank között (Hpt. korábbi 213.§ (1) bek.).
Érvényes szerződés hiányában a fogyasztó nem tudja a szerződést megtámadni. Érvényes szerződés hiányában a fogyasztó csak keresetet tud indítani a bank ellen, hogy a bíróság állapítsa meg a szerződés érvénytelenségét.
A fogyasztó megtámadási joga ezért csak akkor keletkezhet, amikor egy bíróság az érvénytelen szerződést kiegészíti az árfolyamrés értékével, és a kiegészített tartalommal érvényessé nyilvánítja. A bíróság ítélete ugyanis létrehozza a szerződést. Azt pedig a törvény mondja ki, hogy a szerződés legalább egy évig megtámadható.
A szerződés megtámadására nyitva álló határidő emiatt az érvényessé nyilvánításkor kezdődik.
2. A felperes beadványa
Töltse le a felperes ellenkérelmét és a szerződés megtámadását
3. Tárgyalás
|
|
A tárgyalás időpontja:
2014. április 16.
|
FIGYELEM!
Ezen a héten két esemény is lesz a bíróságokon:
 |
Tárgyalás – 2014.04.16. 8:30 Egyéni Per az OTP ellen (Markó utca 27., II. em. 43.) |
 |
Ítélethirdetés – 2014.04.17. 15:30 Közérdekű kereset az OTP ellen (Varsányi I. u. 40-44.) |
