Alkotmányjogi panasz a devizahitelesek védelmében!
Megtámadtuk a 6/2021. számú PJE határozatot és Varga Zs. András bírói kinevezését.
A 6/2021. számú PJE határozat sérti a tisztességes eljárás követelményét, mert a PJE határozat, önkényesen, négyszintűvé alakítja át az egyébként háromszintű bírósági rendszert. (lsd. 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 41/B.~§ (1) bekezdés)
Továbbá a PJE határozat azért is sérti a tisztességes eljárás követelményét, mert annak meghozatalában részt vett Varga Zs. András, a Kúria elnöke. Egy bírósági eljárás csak akkor felel meg a tisztességes eljárás követelményének, ha abban kizárólag olyan bírák vesznek részt, akik szabályosan lettek kinevezve.
Varga Zs. András mind szakmailag mind emberileg alkalmatlan arra, hogy a Kúria elnöke legyen.
Kinevezését csak annak köszönheti, hogy a jelenlegi parlamenti többség a személyére szabta a törvényi kereteket. (lsd. Magyar Helsinki Bizottság állásfoglalása 2020. október 22. és az ENSZ ügyvédek és bíróságok függetlenségével foglalkozó különleges előadójának állásfoglalása 2021. április 15.)
Ezért Varga Zs. András részvétele a PJE megalkotásában sérti a devizahitelesek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.
Olvassa el a beadványunkat az Alkotmánybírósághoz.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
Alkotmányjogi Panasz Varga Zs. András bírói kinevezése és a PJE határozatok ellen (2021.10.15)
Alkotmánybíróság
Dr. Sulyok Tamás, elnök
1535 Budapest, Pf. 773.
2021. október 15.
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 37. § (2) bekezdése[1], 26. § (1) bekezdése[2] alapján az alábbi
alkotmányjogi panaszt
terjesztem elő:.
Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a 6/2021. számú polgári jogegységi határozat alaptörvény-ellenességét, és azt az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg.
Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő:
1. Az indítvány benyújtásának törvényi és formai követelményei
a) A pertörténet és a tényállás rövid ismertetése, a jogorvoslati lehetőségek kimerítése
DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS
Az indítványozó 2008. július hó 15. napján deviza alapú kölcsönszerződést kötött az OTP Jelzálogbank Zrt-vel. (lsd. 3. sz. MELLÉKLET)
ÁRFOLYAMRÉS
A bank a szerződésben kikötötte, hogy a kölcsön folyósításakor és a törlesztőrészletek befizetésekor a bank által megállapíott különnemű árfolyamokat kell alkalmazni. (lsd. 3. sz. MELLÉKLET, I.2) pont, I.3) pont és III.2) pont)
A bank azonban elmulasztotta a szerződésben feltárni a különnemű árfolyamok alkalmazásának a gazdasági indokait. Különnemű árfolyamok alkalmazása hatással van a hiteltermékek díjára. A különnemű árfolyamok alkalmazása ezért olyan jelentős információ, amiről a bank köteles lett volna az indítványozót tájékoztatni (lsd. 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról „Tptv.”, 8. §). A bank ezt a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta. Ez a mulasztás nyilvánvalóan tisztességtelen piaci gyakorlat, mert a bank ezzel a mulasztással félrevezette (más kifejezéssel „megtévesztette”) az indítványozót a kölcsönszerződés tartalmáról.
TELJES HITELDÍJMUTATÓ
A bank információi szerint a szerződés induló teljes hiteldíjmutatója a közjegyzői okirat aláírásakor évi 6,76% volt. (lsd. 3. sz. MELLÉKLET, szerződés II pont)
A bank ezt a teljes hiteldíjmutatót úgy számolta ki, hogy figyelembe vette a különnemű árfolyamok alkalmazásának a költségnövelő hatását.(lsd. 3. sz. MELLÉKLET, szerződés II pont)
A szerződéshez kapcsolódó teljes hiteldíjmutató értéke tehát nem 6,76% lett volna akkor, ha a bank a deviza átváltások során ugyanazt az átváltási árfolyamot alkalmazta volna.
DEVIZAHITELES TÖRVÉNY
Az Országgyűlés 2014 júliusában elfogadta a 2014. évi XXXVIII. törvényt. Ez a törvény visszamenőleges hatállyal módosította az indítványozó kölcsönszerződését.
A törvény 3. § (1) bekezdése törölte az indítványozó kölcsönszerződéséből a különnemű árfolyamok alkalmazását.[3] A törvény 3. § (2) bekezdése előírta, hogy azonos átváltási árfolyamot kell alkalmazni a kölcsön összegének és az egyes fizetendő törlesztő részletek forint összegének megállapításakor.[4] A törvény az indítványozó szerződésében feltüntetett teljes hiteldíjmutatót nem módosította.
A törvény által előidézett szerződésmódosítás azonban befolyásolja a szerződéshez kapcsolódó teljes hiteldíjmutató értékét. A szerződéshez kapcsolódó teljes hiteldíjmutató értékét ugyanis megváltoztatja az, ha különnemű átváltási árfolyamokat kicseréljük azonos átváltási árfolyamokra.
A szerződésmódosítás eredményeként a szerződésben feltüntetett teljes hiteldíjmutató nem felelt meg a szerződés tartalmának.
A bank köteles az ügyfeleit, a szerződéskötés időpontjában, a szerződéshez kapcsolódó teljes hiteldíjmutató értékéről tájékoztatni. (lsd. 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (rHpt.) 213. § (1) bekezdés b) pont[5])
A bank ennek a kötelezettségének nyilvánvalóan nem tett eleget, hiszen a szerződésben feltüntetett teljes hiteldíjmutató értéke eltér a szerződés tényleges teljes hiteldíjmutatójától. A szerződés teljes hiteldíjmutatója ugyanis visszamenőleges hatállyal megváltozott. A bank tehát hamis információt adott az indítványozónak a szerződés tartalmáról. Más szóval a bank az adóst megtévesztette.
Ezt a megtévesztést a régi hitelintézeti törvény az érintett szerződés semmisségével szankcionálta. (lsd. rHpt. 213. § (1) bekezdés b) pont)
POLGÁRI JOGEGYSÉGI HATÁROZAT
Kúria a Pfv.VI.20.967/2015/7. számú ítéletében akként foglalt állást, hogy semmis az a lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a jogszabályok által elvárt módon számított teljes hiteldíjmutatót. Az rHpt. 213. § (1) bekezdés b) pontja ugyanis nem azt írja elő, hogy a szerződés valamilyen THM-et tartalmazzon, hanem azt, hogy a THM a szerződésben a valóságnak megfelelően szerepeljen. Egy adott kölcsönszerződés csak egyetlen THM érték kapcsolódhat, mert a THM-et az adott kölcsönszerződés tartalma alapján kell kiszámolni.
Ezzel szemben a 6/2021. számú PJE határozat úgy foglal állást, hogy
1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés b) pontja alapján csak akkor semmis egy szerződés, ha az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót egyáltalán nem tartalmazza. Tehát a szerződés akkor nem semmis, ha abban a valóságnak nem megfelelő, theát hamis teljes hiteldíjmutató szerepel. (lsd. 2. sz. MELLÉKLET)
A Kúria kifejezett szándéka a 6/2021. számú PJE határozattal az, hogy kiiktassa a Kúria Pfv.VI.20.967/2015/7. számú határozatának (valamint a hasonló jogi álláspontot tartalmazó további határozatoknak) kötelező erejét.
A 6/2021. számú PJE gyakorlatilag szentesíti azt a tisztességtelen piaci gyakorlatot, ami alapján a bankok valótlan THM értéket tüntetnek fel a fogyasztói szerződésekben. A Kúria álláspontja nyilvánvalóan ellentétes a 2005/29/EK irányelv 6-8. cikkében foglaltakkal. Az irányelv alapján ugyanis a bankok kötelesek a fogyasztói szerződések tartalmát a valóságnak megfelelően összeállítani, és nem csak annak a látszatát imitálni, mintha a szerződések tartalma megfelelő lenne. Ez a látszat ugyanis azt használná tisztességtelen módon ki, hogy a fogyasztók nem rendelkeznek azokkal a pénzügyi ismeretekkel, ami a valóságnak megfleleő THM érték kiszámításához szükséges.
A 6/2021. számú PJE határozat a Magyar Közlöny 92. számában, 2021. május 19-én jelent meg. Annak megalkotásában részt vett Dr. Varga Zs. András, mint a jogegységi tanács elnöke.
PERTÖRTÈNET
Az indítványozó végrehajtási eljárás megszüntetése iránt kezdeményezett peres eljárást a Kaposvári Járásbíróságon az OTP Jelzálogbank Zrt. ellen. Ez a perese eljárás jelenleg folyamatban van. (lsd. ügyszám: 6.P.20.028/2020) A bíróság a per tárgyalását az Európai Unió Bírósága előtt C-609/19. és a C-932/19. szám alatt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárások jogerős befejezéséig felfüggesztette. (lsd. 4. sz. MELLÉKLET)
Ebben a perben a szerződés érvényességének (más szóval: semmisségének) a kérdése döntő jelentőséggel bír. Ugyanis ha a szerződés érvénytelen (más szóval: semmis), akkor az indítványozó keresete alapos. Emiatt a perben a rHpt. 213. § (1) bekezdés b) pontjának az értelmezése egy lényeges kérdés. A per eldöntését ezért befolyásolja a 6/2021. számú PJE határozat.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
b) A jogorvoslati eljárás hiánya
Az indítványozó alkotmányjogi panasza a 6/2021. számú PJE határozat ellen irányul. Ezen határozat az indítványozó jogait közvetlenül, bírói döntés nélkül, befolyásolja és ezen határozat ellen az indítványozónak nincs rendes jogorvoslati lehetősége.
A 6/2021. számú PJE határozat az indítványozó jogait közvetlenül érinti.
A PJE határozat ugyanis beavatkozik az indítványozó és a OTP Jelzálogbank Zrt. között zajló peres eljárásba, és jelentősen módosítja a per eljárás jogi kereteit.
A PJE határozat elfogadása előtt az eljáró bíróság szabadon mérlegelhette a Kúria Pfv.VI.20.967/2015/7. számú határozatának a tartalmát. Az eljáró bíró tehát teljes bírói függetlenséget élvezett az peres ügy eldöntése és az ítélet indokolása során.
Ezt a bírói függetlenséget korlátozza a 6/2021. számú PJE határozat, mert ez a PJE arra kötelezi az eljáró bírót, hogy külön megindokolja azt, ha az ítéletét nem a 6/2021. számú PJE határozatra, hanem a Kúria Pfv.VI.20.967/2015/7. számú határozatára kívánja alapozni. Ez az indokolási kötelezettség korlátozza a bírói függetlenséget. A bírósági határozatok indokolási kötelezettsége ugyanis kizárólag a peres felek érdekeit védik. Az indokolási kötelezettség ugyanis szerves része a tisztességes eljárás követelményének. Emiatt sérti a peres felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát az, ha az állam a jogegységi határozatokon keresztül beavatkozik a bírósági ítéletek indokolásába.
Továbbá a A PJE határozat elfogadása előtt a bírósági eljárás három szintes volt. Az ügyben tehát a végső ítéletet a Kúria, szabalyos ügyelosztási rend alapján, kijelölt tanácsa hozta meg (lsd. 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 407. § d) pont[6]).
Ezt az eljárási rendet módosítja a PJE határozat. A PJE határozat ugyanis lehetővé teszi, hogy az eljárásban vesztes fél jogorvoslattal éljen a Kúria döntése ellen (lsd. 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 41/B. § (1) bekezdés[7]). A PJE határozat tehát három szintről négy szintre növeli a bírósági eljárások számát.
A peres eljárások szabályainak ez az önkényes átalakítása közvetlenül sérti az indítványozó tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. Az indítványozónak azonban nincsen lehetősége a PJE ellen jogorvoslattal élni. Így nincs lehetősége meggátolni a bírósági eljárás szabályainak a módosítását.
A fentiek alapján az indítványozó jogait közvetlenül érinti a 6/2021. számú PJE határozat. A 6/2021. számú PJE határozat ellen az indítványozó számára az alkotmányjogi panasz az egyetlen jogvédelmi lehetőség.
c) Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje
A 6/2021. számú PJE határozat a Magyar Közlöny 92. számában, 2021. május 19-én jelent meg. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. (lsd. Bszi 42. § (1) bekezdés 2. mondat)
Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje 2021. november 15. (lsd. Abtv. 30. § (1) bek. 26. § (2) bek. és 37. § (2) bek.)
d) Az indítványozó érintettségének bemutatása
Az indítványozó felperes egy olyan bírósági eljárásban, amelyiknek az eljárásjogi szabályait a 6/2021. számú PJE határozat módosítja.
e) Annak bemutatása, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések alkalmazása vagy közvetlen hatályosulása során felmerült kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés. (Abtv. 37. § (2) bekezdés, 26. § (1) bekezdés)
A támadott polgári jogegységi határozat közvetlenül beavatkozik az indítványozó peres eljárásába azzal, hogy átírja az eljárás eljárásjogi szabályait.
Az egy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy összeegyeztethető-e egy olyan jogintézmény az Alaptörvénnyel, amelyik önkényesen módosítja a peres eljárások eljárásjogi kereteit.
Továbbá a támadott polgári jogegységi határozat megalkotásában részt vett Dr. Varga Zs. András, mint a jogegységi tanács elnöke. Dr. Varga Zs. András bírói kinevezése vitatható módon történt. Ezért az egy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy Dr. Varga Zs. András bírónak tekinthető-e?
2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának érdemi indokolása
a) Az Alaptörvény megsértett rendelkezéseinek pontos megjelölése
A 6/2021. számú PJE határozat sérti az indítványozó tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. (lsd. Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.).
A tisztességes eljáráshoz fűződő jog arra kötelezi a magyar államot, hogy az indítványozó jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróságok bírálják el.
A törvény által felállított bíróság (angolul „established by law”) követelménye azt jelenti, hogy a bírósági eljárások eljárásjogi kereteit törvény kell, hogy szabályozza. Ezeket a szabályokat pedig tilos önkényesen módosítani. A polgári jogegységi határozat jogintézménye ezt a követelményt sérti.
A független és pártatlan bíróságok (angolul „independent and impartial tribunal”) követelménye azt jelenti, hogy a peres ügyeket kizárólag független és pártatlan bírák bírálhatják el. Dr. Varga Zs. András részvétele a bírósági eljárásokban ezt a követelményt sérti, mert Varga Zs. András nem tekinthető bírónak, hiszen a kinevezése alaptörvényellenes módon történt.
b) A megsemmisíteni kért jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének indokolása
A megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezés a 6/2021. számú PJE határozat.
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott jogegységi határozatoknak az Alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződéssel való összhangját. Az indítványozókra, az eljárásra és a jogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (lsd. Abtv 31. § (2)bek. és \href{http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/B336B4DC80014245C1257ADA0052666F?OpenDocument}{42/2005. (XI. 14.)} AB határozat)
i) Közjogi Érvénytelenség
Az Alkotmánybíróság a széles körű jogvédelem jegyében a jogegységi határozatnak normatív jelleget tulajdonít, amit később a törvényhozó követett. Így a jogegységi határozat inkább jogszabály, mint bírósági (egyedi) döntés. (lsd. 7. sz MELLÉKLET) Ennek megfelelően a jogegységi határozatnak meg kell felelniük a jogszabályok megalkotására vonatkozó formai követelményeknek.
Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata, hogy a jogalkotási eljárás garanciális szabályainak betartását is vizsgálhatja. Ezen vizsgálat eredményeként megsemmisítheti a súlyos formai hibás eljárásban született jogszabályokat közjogi érvénytelenség címén. (lsd. \href{http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/DA7498D9437846DBC1257ADA0052577D?OpenDocument}{39/1999. (XII. 21.)} AB határozat)
A Polgári Jogegységi Határozatok súlyos formai hibás eljárásban születtek. Az Alaptörvény szerint törvényeket kizárólag az Országgyűlés alkothat. (lsd. Alaptörvény 1. cikk (2) bek. b) pont) Ezzel az alapelvvel szemben az Országgyűlés semmilyen formában nem vett részt a támadott Polgári Jogegységi Határozatok megalkotásában. Ezen formai hiba miatt, a Polgári Jogegységi Határozatok nem lehetnek jogszabály erejű jogforrások. A Polgári Jogegységi Határozatok megalkotása tehát ellentétesek az alaptövénnyel, ezért a bíróságok ezekre a határozatokra nem alapozhatják ítéleteiket. Ezen súlyos formai hiba miatt a Polgári Jogegységi Határozatok alaptörvény-ellenesek. Az Alkotmánybíróságnak tehát meg kell semmisítenie azokat.
ii) Eljárási jogi alaptörvény-ellenesség
A Kúria feladata jogegységi határozatokat hozni. A 6/2021. számú PJE határozatot a Kúria jogegységi tanácsa Dr. Varga Zs. András részvételével hozta. A Kúria tagjai kizárólag bírák lehetnek.
A kérdés az, vajon Dr. Varga Zs. András bírónak tekinthető-e?
Dr. Varga Zs. András bírói megválasztása számos súlyos alkotmányos aggályt vet fel. Ezeket az aggályokat a Magyar Helszinki Bizottság segítségével az alábbiakban foglaljuk össze. (lsd. 5. sz MELLÉKLET)
(1) Dr. Varga Zs. András kúriai elnökké történő megválasztását a 2019. évi CXXVII. törvény tette lehetővé.
A 2019. évi CXXVII. törvény nélkül Dr. Varga Zs. Andrást nem lehetett volna jelölni bírói tisztségre.
(i) A 2019. évi CXXVII. törvényt megelőző jogi keretek között Dr. Varga Zs. András bírói kinevezést nem kaphatott volna.
A 2019. december 20-én hatályba léptetett törvény[8] egyik rendelkezése lehetővé tette az Alkotmánybíróság tagjai számára, hogy kérelmükre – az egyébként kötelező – pályázati eljárás mellőzésével bírói kinevezést kapjanak. Magyarországon az Alkotmánybíróság nem része a rendes bírósági rendszernek, tagjait az Országgyűlés választja, és az alkotmánybírói kinevezés előfeltételei eltérnek a bírói kinevezés kritériumaitól. Dr. Varga Zs. András már az Alkotmánybíróság tagja is egypárti jelöltként lett 2014-ben. Hivatali idejének még a felét sem töltötte ki, amikor – élve az újonnan bevezetett lehetőséggel – a törvény alapján kezdeményezte bírói kinevezését. 2020. július 1-jén – vagyis három hónappal a Kúria elnökévé történő megválasztása előtt – Dr. Varga Zs. Andrást a kinevezésre vonatkozó új szabályok alapján kapta meg bírói kinevezését.\footnote{ }[9] Ez azonban nem azt jelenti, hogy valóban dolgozott is bíróként, mivel a törvény értelmében az alkotmánybírók bírói kinevezése a megbízatásuk megszűnéséig (a megbízatás időtartamának leteltéig vagy lemondásukig) szünetel.
(ii) A 2019. évi CXXVII. törvényt megelőző jogi keretek között Dr. Varga Zs. András nem kezdhette volna meg bírói pályáját a Kúrián.
A kúriai bíróvá történő kinevezés mindig is a bírói életpálya csúcsának számított, ahova a bírák sokévi példás szolgálat után, a bírósági rendszer különböző szintjein megszerzett gyakorlati tapasztalat birtokában juthatnak el.[10] A törvény hatályba lépésével az Alkotmánybíróság azon tagjai, akik kérik bírói kinevezésüket, nem csupán bírák, hanem automatikusan kúriai bírók is lesznek az alkotmánybírói megbízatásuk megszűnését követően. Ez a módosítás tette lehetővé Dr. Varga Zs. András számára, hogy – megkerülve számos jogszabályba épített, a bírói kar kontrollját biztosító lépést – a bírósági rendszer csúcsán kezdje meg bírói munkáját.[11]
(iii) A 2019. évi CXXVII. törvényt megelőző jogi keretek között Dr. Varga Zs. András nem felelt volna meg a Kúria elnökével szemben támasztott követelményeknek.
2020. január 1-jei hatállyal módosultak[12] a tisztség betöltésének kritériumait meghatározó szabályok (amelyek szerint a jelölteknek legalább ötéves bírói gyakorlattal kell rendelkezniük), lehetővé téve, hogy a bírói szolgálati jogviszony számításakor az alkotmánybíróként szerzett tapasztalatot is figyelembe lehessen venni. Ezáltal amikor Dr. Varga Zs. Andrást a tisztségre jelölték, bírói tapasztalatának teljes hiánya (lásd lent) már nem jelentett akadályt a jelölés szempontjából.
(2) Dr. Varga Zs. András úgy lett a Kúria elnöke, hogy egyetlen napot sem töltött bírói szolgálati jogviszonyban.
Dr. Varga Zs. András soha nem dolgozott bíróként a rendes bírósági rendszerben, tárgyalást korábban sosem vezetett. Alkotmánybírói megbízatása nem pótolhatja a rendes bíróságokon szerzett tapasztalatot. A magyar Alkotmánybíróság nem része a rendes bíróságok szervezetrendszerének, és sajátos eljárási szabályok alapján működik, amelyek eltérnek a rendes bírósági eljárástól. Tagjait a (2010 óta egyetlen párt által uralt) parlament választja, így megválasztásukkor a politikai megfontolások könnyen felülírhatják a szakmai szempontokat. Az alkotmánybírói megbízatásnak nem előfeltétele a gyakorlati tapasztalat megléte, a tisztséget egyetemi tanárok és akadémikusok is betölthetik.
A fenti érvek alapján Dr. Varga Zs. András bírói kinevezése sérti a tisztességes eljárás követelményét, mert Dr. Varga Zs. András sem szakmailag sem emberileg nem alkalmas arra hogy bírói hivatást végezzen a Kúrián. Dr. Varga Zs. András jelenleg kizárólag azért lehet a Kúria elnöke, mert ezt az Országgyűlés kormányzó többsége jogellenes módon lehetővé tette. Ez a jogellenes törvényalkotás az, ami miatt Dr. Varga Zs. András függetlensége és pártatlansága megkérdőjelezhető.
A 6/2021. számú PJE határozat tehát eljárási jogi szempontból alaptörvény-elleness, mert annak meghozatalában részt vett Dr. Varga Zs. András, aki valójában nem folytathatna bírói hivatást.
Dr. Varga Zs. András kinevezését az ENSZ ügyvédek és bíróságok függetlenségével foglalkozó különleges előadója sem tartja összeegyeztethetőnek a tisztességes eljárás követelményével. (lsd. 6. sz. MELLÉKLET)
iii) Anyagi jogi alaptörvény-ellenesség
A 6/2021. számú PJE határozat az Alaptörvény anyagi jogi rendelkezéseit is sérti.
A peres eljárások eljárásjogi kereteit a 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról szabályozza.
Ezen szabályok szerint a bírósági eljárások három szintre tagozódnak. A legfelső szint a Kúria. A Kúria döntései jogerősek, mert azok ellen nincs jogorvoslat. (lsd. Pp. 407. § d) pont)
Ezen a tagozódáson módosítanak a polgári jogyegységi határozatok. Ugyanis ha a Kúria jogegységi tanácsa egy jogkérdés tekintetében hozott egy polgári jogegységi határozatot, akkor a Kúria jogerős döntései elvesztik jogerejüket, amennyiben ügydöntő jelentőséggel bír az adott jogkérdés az adott ügy eldöntése szempontjából. Ezen esetekben, ha a Kúria nem a jogegységi határozat tartalmával egyező módon hoz döntést, akkor a vesztes fél a Kúria döntése ellen jogorvoslattal élhet a Kúria jogegységi tanácsához.
Jogegységi eljárást akkor kell lefolytatni, ha azt a Kúria elnöke, vagy kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtábla elnöke vagy a a legfőbb ügyész indítványozzák. Ezek a tisztségviselők a jogegységi eljárást saját szabad mérlegelési jogkörük alapján indítványozhatják. Ez a szabad mérlegelési jog azt jelenti, hogy ezek a tisztségviselők önkényesen eldönthetik, hogy átalakítják-e a háromszintű bírósági rendszert négyszintű bírósági rendszerré.
Ez az önkényes átalakítás ellentétes a tisztességes eljárás alkotmányos követelményével. Ez az önkényes átalakítás ugyanis kiszámíthatatlanná teszi a bírósági eljárásokat. Továbbá ezen jog befolyásolja a bírósági eljárások kimenetelét. A Kúria bírái ugyanis nem tudnak független döntést hozni abban a helyzetben, ha őket egy jogegységi döntés egy bizonyos döntés irányába kényszeríti.
A 6/2021. számú PJE határozat tehát anyagi jogi szempontból alaptörvény-ellenes, ugyanis a PJE jogintézménye bizonytalanná teszi a bírósági eljárások jogi kereteit, mert a PJE-k megalkotása megváltoztatja a bírósági eljárás lényeges szabályait.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
3. Eljárási költségek megtérítése
Kérem az Alkotmánybíróságot, hogy ítéljen meg az indítványozó számára teljes költségtérítést a felmerült ügyvédi költségek kompenzálására.
A 2011. évi CLI. törvény 54. § (1) bekezdése szerint az indítványozó az alkotmánybírósági eljárás során felmerült költségeit maga viseli.
Ez a rendelkezés ellentétes az effektív jogvédelem követelményével. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 13. cikke arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog megsértése esetén nyújtsanak hatékony jogorvoslatot.
A magyar hatóságok nem várhatják el a jogi laikus indítványozótól, hogy rendelkezzen azzal a jogi tudással, ami egy megalapozott beadvány elkészítéséhez szükséges.
Jogi tudás hiányában az indítványozónak, csak akkor van esélye hatékony jogvédelemre, ha az eljárás során jogi segítséget vesz igénybe. Emiatt az indítványozó jogi költségeinek a megtérítése elengedhetetlen része a hatékony jogvédelemnek.
Az Európa Tanács Velence Bizottságának 665/2012. számú véleményének (On Act CLI of 2011 on the Constitutional Court of Hungary) 44. bekezdése is arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tegyék kötelezővé az indítványozók költségtérítését.
4. Egyéb nyilatkozatok és mellékletek
Ügyvédi meghatalmazás eredeti példánya (l. melléklet)
Az indítványozó érintettségét alátámasztja a folyamatban lévő bírósági eljárás, mert abban az indítványozó, mint felperes, érintett.
Kelt: 2021. október 15.
Üdvözlettel
PITEE
MELLÉKLETEK
- Ügyvédi Meghatalmazás
- A Kúria 6/2021. számú PJE határozata
- Kölcsönszerződés 2008. július 15. (kivonat)
- Végrehajtási eljárás megszüntetése iránti per felfüggesztése
- Magyar Helsinki Bizottság elemzése a Kúria új elnökének megválasztásáról (2020. október 22.)
- ENSZ ügyvédek és bíróságok függetlenségével foglalkozó különleges előadójának állásfoglalása (2021. április 15.)
- Herbert Küpper, A Magyar Jogi Kultúra Egyes Jellegzetességei Összehasonlító Perspektívából
- Tartalmi követelmények összefoglalása (Abtv. 52. § (1) és (1b) bek.)
1. sz. melléklet
Ügyvédi meghatalmazás
2. sz. melléklet
A Kúria 6/2021. számú PJE határozata
a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés semmisségének egyes kérdéseiről
Magyar Közlöny, 2021. évi 92. szám (2021. május 19.), 3673-3677 oldal
KÚRIA
6/2021. Polgári jogegységi határozat
A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés semmisségének egyes kérdéseiről
A Kúria jogegységi tanácsa a Kúria eljáró Gfv.VII. tanácsa által az előtte Gfv.VII.30.268/2020. számon folyamatban lévő perben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 213. § (1) bekezdés b) pontjának értelmezése körében a Kúria Pfv.VI.20.967/2015/7. számú határozatától való eltérés érdekében kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következő
jogegységi határozatot:
A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor semmis, ha az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót egyáltalán nem tartalmazza.
Indokolás
I.
A Kúria jogegységi eljárást indítványozó Gfv.VII. tanácsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján – a Bszi. 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okból – jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat hozatalát indítványozta.
Az indítványozó tanács jelezte, hogy az rHpt. 213. § (1) bekezdés b) pontjának értelmezése körében a Kúria a Pfv.VI.20.967/2015/7. számú ítéletében akként foglalt állást, hogy semmis a lakossági kölcsönszerződés, ha nem tartalmazza a jogszabályok által elvárt módon számított teljes hiteldíjmutatót (a továbbiakban: THM). Az rHpt. 213. § (1) bekezdés b) pontja ugyanis nem azt írja elő, hogy a szerződés valamilyen THM-et tartalmazzon, hanem azt, hogy a THM a szerződésben a valóságnak megfelelően szerepeljen. A pénzügyi jogi szabályozás szigorú, kötelező jellegű előírásokat tartalmaz, ezért nem képezheti mérlegelés tárgyát az, hogy a szerződés szerinti THM és a valós THM milyen eltérést mutat.
A jogegységi eljárást indítványozó tanács jogi álláspontja szerint viszont az rHpt. 213. § (1) bekezdés b) pontja alapján a szerződés semmissége csak akkor állapítható meg, ha a szerződés egyáltalán nem tartalmazza a százalékban kifejezett éves THM-et, valamint az annak számítása során figyelembe nem vett – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést. A semmisség oka a jogszabály rendelkezéséből következően a THM feltüntetésének hiánya, így a THM esetleges téves megjelölése nem eredményezi a szerződés rHpt. 213. § (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségét. A valósnál alacsonyabb mértékű THM megjelölése lehet ugyan megtévesztő, de ez nem gyakorol közvetlen hatást a szerződés érvényességére. Önmagában az, hogy a THM-nek a kölcsönszerződésben feltüntetett mértéke téves, a szerződés rHpt. 213. § (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségét nem eredményezi.
II.
A legfőbb ügyész a jogegységi indítványra adott nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy mind az rHpt. 2010. június 10-ig hatályban volt 213. § (1) bekezdésének b) pontja, 212. §-a, továbbá az azóta hatályon kívül helyezett, a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. §-ának (1) bekezdése, 9. §-ának (1) bekezdése, 10. §-a és 5. valamint 6. számú melléklete, valamint 11/B. §-a alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az rHpt. semmisségi oknak kizárólag csak a THM megjelölésének hiányát tekinti. Ezt az értelmezést alátámasztja a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/2013. Polgári Jogegységi határozat (a továbbiakban: PJE) indokolása, valamint a jogegységi határozatban kifejtett álláspontot követő BH2017.343., illetve a BH2019.83. számon közzétett eseti döntések is. Ugyancsak ezt az értelmezést erősíti, hogy az rHpt. vizsgált szabályozását felváltó, a 2008/48/EK irányelv rendelkezéseit implementáló új szabályozás, a fogyasztónak nyújtott hitelekről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban Fhtv.) is megtartotta ezt a szankciós konstrukciót, a fogyasztói hitelszerződés kötelező elemévé tette a THM feltüntetését, és ennek elmaradásához fűzte a semmisség jogkövetkezményét. Ugyanez a jogi álláspont következik az Európai Unió Bírósága C-453/10. számú ítéletéből is.
Mindezek alapján a legfőbb ügyész jogegységi indítványra adott nyilatkozata szerint a fogyasztási lakossági kölcsönszerződés, az rHpt. 213. § (1) bekezdésének b) pontja alapján akkor semmis, ha az éves százalékban kifejezett THM-et egyáltalán nem tartalmazza.
III.
A THM egy százalékban megadott érték, amely éves alapon azt fejezi ki, hogy a kölcsön összes költsége hogyan aránylik a folyósított kölcsön teljes összegéhez viszonyítva. A THM alapjaként használatos a teljes hiteldíj fogalma, amelyről az rHpt. 212. §-ának 2010. június 11-ig hatályban volt rendelkezései azt a definíciót adták, hogy a teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget [rHpt. 212. § (2) bekezdés]. Ehhez képest a THM pedig az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel [rHpt. 212. § (3) bekezdés].
A THM központi jelentőségű lehet a kölcsönökkel járó anyagi terhek mérlegelésekor, ezért jogszabályi garanciák vonatkoznak a kiszámításának szabályaira. A THM számításánál a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése előírja, hogy az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett költségek közül az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját és a lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját kell figyelembe venni. A THM számítási módjára vonatkozó elveket Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése, míg az alkalmazandó képleteket a Korm. rendelet 10. §-a valamint az 5. és 6. számú melléklete tartalmazza, és a Korm. rendelet 11/B. §-a a deviza alapú kölcsönökre irányadó sajátos szabályokat is megfogalmazza.
Fontos garanciális szabály, hogy a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett THM-et [rHpt. 212. § (1) bekezdés].
Az rHpt. 213. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében semmis az a fogyasztási lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves százalékban kifejezett THM-et, a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést.
Az rHpt. 213. § (1) bekezdésének b) pontja értelmezésénél indokolt figyelemmel lenni a jogegységesítés céljából közzétett PJE indokolására [III: 2. a)]. A THM kapacsán a PJE azt rögzíti, hogy az egész szerződés érvénytelenségét az eredményezheti, ha a THM mértéke nincs a szerződésben rögzítve. A PJE a rendelkezés értelmezése körében úgy foglalt állást, hogy csak a THM hiánya és nem annak téves (hibás) megjelölése eredményez semmisséget.
A bírói gyakorlat döntő részben a PJE útmutatását követve ezt az értelmezést fogadja el. Ahogyan arra a jogegységi eljárást indítványozó tanács is rámutatott, így foglalt állást a Kúria a Gfv.VII.30.057/2018/3. számú ítéletében (közzétéve: BH2019.83.), a Gfv.VII.30.068/2017/8. számú határozatában, valamint a Gfv.VII.30.851/2016. számú ítéletében (közzétéve: BH 2017.343.) is.
Az rHpt. 213. § (1) bekezdésének b) pontja értelmezése körében indokolt tekintettel lenni arra is, hogy a magyar jogba uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében került implementálásra számos fogyasztóvédelmi rendelkezés. Az rHpt. többek között a 2010. június 10-ig hatályban volt 87/102/EGK irányelvnek (a Tanács 1986. december 22-i 87/102/EGK irányelve a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről), és az annak szabályait felváltó 2008/48/EK irányelvnek (az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 2008/48/EK irányelve a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről) való megfelelés érdekében került elfogadásra. Az rHpt. 213. § (1) bekezdésének b) pontjával azonos szabályozási logikával rendezte a THM-mel kapcsolatos előírásokat az ugyancsak a 2008/48/EK irányelvnek való megfelelés körében elfogadott Fhtv. Az Fhtv. 16. § (1) bekezdésének 8. pontja ugyanis a fogyasztói hitelszerződés kötelező elemévé tette a THM feltüntetését a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, és az Fhtv. 16. § (5) bekezdése annak elmaradásához semmisség jogkövetkezményét fűzte. Az Fhtv. 2015. február 1-jétől történő módosítására is kifejezetten a 2008/48/EK irányelv (30) preambulum bekezdésére hivatkozással került sor. A módosított rendelkezésekhez fűzött jogalkotói indokolásból is az állapítható meg, hogy csak THM feltüntetésének hiánya, és nem annak téves volta eredményezett semmisséget. Az uniós jogforrások közül jelentősége van még a fogyasztóvédelmi anyajognak tekinthető 93/13/EGK irányelvnek (a Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről, továbbá szűkebben a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozóan) és a fogyasztóvédelmi jogforrások értelmező gyakorlatának.
Az Európai Unió Bírósága (Bíróság) a THM vonatkozásában adott jogértelmező gyakorlatában arra mutatott rá, hogy a THM meghatározása arra szolgál, hogy a fogyasztó a hitelmegállapodás megkötését megelőzően megfelelő tájékoztatást kapjon, amely alapján össze tudja hasonlítani az alkalmazott mutatókat – akár az Európai Unió egész területén (C 290/19. sz. RN kontra Home Credit Slovakia a.s. ügyben 2019. december 19 én hozott ítélet, ECLI:EU:C:2019:1130, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe, hogy tájékozott döntést tudjon hozni a hitelmegállapodás megkötéséről (C-686/19. sz. SIA “Soho Group” kontra Patērētāju tiesību aizsardzības centrs ügyben 2020. július 16-án hozott ítélet, ECLI:EU:C:2020:582, 48. pont). A Bíróság több ügyben hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kölcsönvevőnek rendelkeznie kell mindazon tényezőkkel, amelyek kötelezettségvállalására hatással lehetnek (C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko s.r.o. kontra Ján Danko és Margita Danková ügyben 2018. szeptember 20-án hozott ítélet, ECLI:EU:C:2018:745, 63. pont, C-348/14. sz. Maria Bucura kontra SC Bancpost SA ügyben 2015. július 9-én hozott ítélet, ECLI:EU:C:2015:447, 57. pont), különösen annak jelentőségét, hogy a hitel összköltségét egy egységes matematikai képlet formájában mutassák be (C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko s.r.o. kontra Ján Danko és Margita Danková ügyben 2018. szeptember 20-án hozott ítélet, ECLI:EU:C:2018:745, 63–68. pontja és rendelkező részének 3) pontja, C-76/10. sz. Pohotovosť s.r.o. kontra Iveta Korčkovská ügyben 2010. november 16-án hozott végzés, ECLI:EU:C:2010:685 68–77. pontja). A C 76/10. sz. ügyben tett megállapításokból (C-76/10. sz. Pohotovosť s.r.o. kontra Iveta Korčkovská ügyben 2010. november 16-án hozott végzés, ECLI:EU:C:2010:685, 73. pont) az következik, hogy a THM feltüntetését mellőző kölcsönszerződési feltétel esetén kerülhet sor a 93/13 irányelv alapján a feltétel tisztességtelen jellegének vizsgálatára. A THM fogyasztói hitelekre vonatkozó uniós szabályok által előírt feltüntetésének elmulasztása ugyanis „döntő bizonyíték” abban a tekintetében, hogy a megállapodásnak a hitel összköltségével kapcsolatos feltételei világosak és érthetőek-e.
A Bíróság viszont ettől a helyzettől eltérően látta szükségesnek értékelni azokat a szerződéseket, amelyek tartalmazzák a THM-et. A THM-et feltüntető szerződések esetén azt látta vizsgálhatónak, hogy a THM-ben szereplő feltételek a kereskedelmi gyakorlat tisztességességének megfelelnek-e. Ennek körében valamely kereskedelmi gyakorlat akkor minősül megtévesztőnek, ha valószínűsíthetően olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti a fogyasztót, amelyet egyébként nem hozott volna meg (C 281/12. sz. Trento Sviluppo srl és Centrale Adriatica Soc. coop. arl kontra Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato ügyben 2013. december 19-én hozott ítélet, ECLI:EU:C:2013:859, 33. pont), ilyen helyzet pedig előállhat azzal, ha a fogyasztóval a THM-ről közölt információ nem valós (C 453/10. sz. Jana Pereničová és Vladislav Perenič kontra SOS financ spol. s r. o. ügyben 2012. március 15 én hozott ítélet, ECLI:EU:C:2012:144, 47.pont, és C 435/11. sz. CHS Tour Services GmbH kontra Team4 Travel GmbH ügyben 2013. szeptember 19-én hozott ítélet, ECLI:EU:C:2013:574, 42. pont).
Már a Bíróság által az elemzéshez használt „megtévesztő” megfogalmazásból következik, hogy értelmezése szerint a THM feltüntetése esetén a THM-ben közölt adattartalom megfelelőségének vizsgálata nem a semmisség, hanem az érvénytelenséget kiváltó megtámadási okok közé tartozó tévedés, megtévesztés kategóriájába esik. Még egyértelműbb megfogalmazások található azonban a C 453/10. sz. és a C 109/17. sz. ügyekben. Ezekben az ítéletekben a Bíróság kimondta, hogy valamely kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen jellegének megállapítása nem gyakorol közvetlen hatást arra, hogy valamely szerződés a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szempontjából érvényes e (C 453/10. sz. Jana Pereničová és Vladislav Perenič kontra SOS financ spol. s r. o. ügyben 2012. március 15 én hozott ítélet, ECLI:EU:C:2012:144, 46. pont, C-109/17. sz. Bankia SA kontra Juan Carlos Mari Merino és társai ügyben 2018. szeptember 19-én hozott ítélet, ECLI:EU:C:2018:735, 50. pont).
IV.
A jogegységi tanács álláspontja az indítványban meghatározott elvi kérdéssel kapcsolatban a következő:
Az rHpt. 213. § (1) bekezdésének b) pontja értelmezésével lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a szigorú semmisségi jogkövetkezmény levonására csak akkor van mód, ha a lakossági, fogyasztási kölcsönszerződés egyáltalán nem tartalmazza a THM-et, vagy akkor is, ha az nem a jogszabályok által elvárt módon számított THM-et tartalmazza. Első lépésként az rHpt. 213. § (1) bekezdésének b) pontjában körülírt semmisségi ok nyelvi-nyelvtani elemzését kell elvégezni, mert a szigorú jogkövetkezmény levonására csak akkor kerülhet sor, ha a semmisség törvényben körülírt feltételei fennállnak,
A törvényszöveg „nem tartalmazza a […] THM-et” megfogalmazásának szószerinti nyelvtani értelmezésével arra lehet következtetést levonni, hogy az rHpt. semmisségi okként a THM megjelölésének teljes hiányát írja körül. Ez alá nem érthető a jelentéstartalmában lényegesen eltérő helyzet, a THM hibás (téves) megjelölésének esete. Lehetséges olyan nyelvi-nyelvtani megfogalmazás, amivel ez utóbbi eset is a törvényi előfeltétel körébe vonható („nem, vagy nem megfelelően tartalmazza”), amiből a contrario következik, hogy ha nem ilyen megfogalmazású a normaszöveg, akkor a jogalkotói szándék, akarat nem terjedt ki arra, hogy a „nem a jogszabálynak megfelelően” előírt vagy számított THM-hez is semmisségi jogkövetkezményt fűzzön.
Miután a „nem tartalmazza” feltétel nyelvi-nyelvtani szempontból nem azonosítható a „nem megfelelően tartalmazza” megfogalmazással, ezért már ebből következik, hogy a semmisségi jogkövetkezmény jelentéstartalombeli kiterjesztéssel nem vihető át egy olyan jogi helyzetre, amit nem ír elő maga a normaszöveg.
A jelentéstartalombeli kiterjesztésre csak az argumentum a simile logikai elv alkalmazásával juthatunk, ami a konkrét esetben nem indokolt, miután a „nem tartalmazza” és a „nem a jogszabálynak megfelelő (valós) tartalommal tartalmazza” megfogalmazások közötti logikai hasonlóság nem mutatható ki.
A konkrét esetben a kiterjesztő értelmezés sem indokolt. A szakirodalom az interpretatio extensiva alatt általában azt érti, hogy a jogszabály értelmezésének eredményeként, a megállapított értelem szélesebb, mint ami a jogszabály nyelvi értelméből (azaz a szövegéből) következne (Szladits: Magyar Magánjog I. Grill, Budapest 1939. 33.). A jogértelmezés szövegen túli, második lépcsőben használható extenzív módszerének alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a normaszöveg nyitott tényállású, de legalább rugalmas megfogalmazású. A kategorikus jellegű (igen-nem megfogalmazású) normaszöveg esetén – az rHpt. 213. § (1) bekezdésének b) pontja ilyen törvényi tényállást tartalmaz – a kiterjesztő értelmezés lehetősége kizárt.
Megfelelően irányadó erre a kérdésre a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi-Polgári Jogegységi Tanácsa által a közigazgatási határozatok semmisségével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2019. KMPJE jogegységi határozat 1. pontjában tett azon megállapítás is, hogy a semmisségi okok köre jogértelmezéssel nem bővíthető.
Mindezek miatt jogviszonyok ex tunc hatályú felszámolását eredményező súlyos jogkövetkezmény, a semmisség oka kiterjesztő értelmezéssel nem bővíthető. Erre a következtetésre lehet jutni a jogegységesítés eszközeként közzétett PJE indokolásából és – a Kúria a Pfv.VI.20.967/2015/7. számú ítéletében elfoglalt jogi állásponttól eltekintve – a fent ismertetett bírói gyakorlatból [Kúria Gfv.VII.30.057/2018/3. számú ítélete (közzétéve: BH2019.83.), az ezen ítéletben és közzétett BH-ban foglalt jogi álláspontot követő Pfv.I.21.062/2019/14. és Pfv.I.21.564/2018/4. számú ítélete, Gfv.VII.30.068/2017/8. számú határozata, valamint Gfv.VII.30.851/2016. számú ítélete (közzétéve: BH 2017.343.) és az ezen ítéletben foglalt jogi álláspontot és mindkét BH-ban közzétett eseti döntést is hivatkozó Pfv.I.21.140/2018/4. számú ítélete] is.
A kiterjesztő értelmezés egyfelől sértené a jogbiztonságból fakadó kiszámítható normatartalom és a jogkövetkezmény kiszámíthatóságának alkotmányos elvét, másfelől nem állna összhangban az Alaptörvény 28. cikkében a jogértelmezésre kötelezően irányadó ésszerűség követelményével sem. Ugyancsak a nem kiterjesztő értelmezést támasztják alá a magyar és uniós jogforrások jogalkotói akaratot tükröző indokolásai és a Bíróság fentebb ismertetett, e téren folytatott joggyakorlata is.
Mindezek alapján az rHpt. 213. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés semmissége akkor állapítható meg, ha az egyáltalán nem tartalmazza a THM-et (valamint az annak számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét). Önmagában az, hogy a THM-nek a kölcsönszerződésben feltüntetett mértéke téves, a szerződés rHpt. 213. § (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségét nem eredményezi. A valósnál alacsonyabb mértékű THM megjelölése lehet ugyan megtévesztő, de ez nem okozza a szerződés semmisségét, ilyenkor egyéb jogkövetkezmények alkalmazására kerülhet sor. Ha pedig a feltüntetett THM magasabb a valósnál, nem a fogyasztó, hanem a pénzügyi intézmény kerülhet emiatt hátrányos helyzetbe a más pénzügyi intézmények által tett ajánlatokhoz képest, ez pedig a fogyasztó érdekében előírt jogkövetkezmény levonásának eleve nem lehet a hivatkozási alapja. A THM-et feltüntető szerződések esetén a nem valós, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően feltüntetett THM vizsgálatára és jogi következményeinek levonása nem a semmisség, hanem az érvénytelenséget kiváltó megtámadási okok közé tartozó tévedés, megtévesztés alapján kerülhet sor.
V.
A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, 25. §-a, valamint 40. § (1) és (2) bekezdése alapján a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása [Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés] érdekében, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdésében írtak szerint a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi.
A Kúria Pfv.VI.20.967/2015/7. számú határozata, valamint a hasonló jogi álláspontot tartalmazó további határozatok az rHpt. 213. § (1) bekezdés b) pontjának értelmezése körében nem hivatkozhatók kötelező erejű határozatként.
Budapest, 2021. április 12.
Dr. Varga Zs. András s.k. a jogegységi tanács elnöke
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró
Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró
Dr. Cseh Attila s.k. bíró
Dr. Kocsis Ottília s.k. bíró
Dr. Farkas Attila s.k. bíró
Dr. Puskás Péter s.k. bíró
3. sz. melléklet
Kölcsönszerződés 2008. július 15. (kivonat)
KIVONAT
I.2) pont: A kölcsön összegének Devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott Deviza vételi árfolyamon történik, melyről az Adóst a Hitelező a folyósítási értesítő megküldésével tájékoztatja.
I.3) pont: Hitelező a kölcsön deviza összegét a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott Deviza vételi árfolyamon állapítja meg.
1. pont: Az induló teljes hiteldíjmutató (THM) a jelen közjegyzői okirat aláírásakor: évi 6,76%, azaz Hategész hetvenhatszázad százalék.
II pont Az induló teljes hiteidíjmutató megállapítása körében a fizetések más devizanemre átszámításánál figyelembe vett, a Bank által alkalmazott Deviza vételi és eladási árfolyam érvényességének napja: 2008. (Kettöezer-nyolc) év július hónap 9. (Kilenc) napja.
III.2) pont: Az egyes fizetendő törlesztő részletek forint összegét a Hiitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes Deviza eladási árfolyamon határozza meg.
KIVONAT VÉGE
4. sz. melléklet
Végrehajtási eljárás megszüntetése iránti per
Járásbíróság
Felfüggesztő végzés
5. sz. melléklet
Magyar Helsinki Bizottság elemzése a Kúria új elnökének megválasztásáról (2020. október 22.)
https://helsinki.hu/wp-content/uploads/A_Kuria_uj_elnoke_20201022.pdf
https://helsinki.hu/wp-content/uploads/The_New_President_of_the_Kuria_20201022.pdf
6. sz. melléklet
ENSZ ügyvédek és bíróságok függetlenségével foglalkozó különleges előadójának állásfoglalása
(2021. április 15.)
https://spcommreports.ohchr.org/TMResultsBase/DownLoadPublicCommunicationFile?gId=26371
PALAIS DES NATIONS * 1211 GENEVA 10, SWITZERLAND
Mandate of the Special Rapporteur on the independence of judges and lawyers
REFERENCE:
AL HUN 2/2021
15 April 2020
Excellency,
I have the honour to address you in my capacity as Special Rapporteur on the independence of judges and lawyers, pursuant to Human Rights Council resolution 44/8.
In this connection, I would like to bring to the attention of your Excellency’s Government information I have received concerning the election of Mr. Andras Zsolt Varga as the President of the Kuria.
It is alleged that the election of Mr. Varga has only been made possible as a result of a series of legal amendments to the Hungarian legislation aimed at facilitating his election, and despite the manifest objection of the National Judicial Council, Hungary’s judicial self-governing body.
According to the information received:
The election of Justice Varga as President of the Kuria
On 1st January 2021, Justice Andras Zsolt Varga took his seat as the President of the Kuria, Hungary’s Supreme Court, for a period of nine years. Allegedly, Justice Varga would not have been eligible as candidate for the Kuria if it was not for two legal amendments that paved the way for his election by widening the pool of eligible candidates and introducing exceptions to the ordinary application procedure.
These two legal amendments were the following:
- In April 2019, the rules governing the eligibility criteria for becoming President of the Kuria (which required a minimum of five years of judicial practice as ordinary judge to qualify as a candidate to the Kuria’s Presidency) were amended, allowing experience as member of the Constitutional Court to be considered as time served as judge.[13]
- item In December 2019, the legislature adopted an omnibus act allowing members of the Constitutional Court to be appointed as ordinary judges upon their request and without an application procedure, as was established in the previous rules.[14] According to the new rules, once the judicial appointment is activated, former members of the Constitutional Court automatically become justices at the Kuria.[15]
In a statement issued in November 2019, the Commissioner for Human Rights of the Council of Europe expressed concerns that in its current form, the then omnibus bill “may have a negative effect on the internal independence of courts and judges and fair trial guarantees for individuals.”[16] The Commissioner also reiterated “earlier recommendations on the need to strengthen collective judicial self-governance in Hungary, including the position and functions of the National Judicial Council.”
Hungarian civil society organisations raised similar concerns. Amnesty International drew attention to the fact that “the Bill opens the way for Constitutional Court justices without any judicial experience in the ordinary court system to be elected by the Parliament as the next President of the Kuria in 2020.”[17] Similarly, the Hungarian Helsinki Committee noted that since the legislature is at present dominated by one party, the channelling of Constitutional Court members to the Kuria would have the effect of parachuting political appointees elected by the governing majority without the involvement of the opposition into the highest judicial positions.[18]
In September 2020, as part of its 2020 Rule of Law Report, the European Commission warned that the legislative changes introduced with the omnibus act “have de facto increased the role of Parliament in judicial appointments to the Kuria’”, allowing for the appointment to the Supreme Court “of members of the Hungarian Constitutional Court, elected by Parliament, outside the normal procedure”. The European Commission also observed that the widening of the eligibility criteria has had the effect of increasing the pool of candidates that could potentially be elected as Kuria President, thereby increasing the discretion of the President of the Republic in this regard.
On 5th October 2020, the President of the Republic of Hungary nominated Justice Varga, a member of the Constitutional Court, as future President of the Kuria.
On 9th October 2020, the National Judicial Council (NJC) provided its consultative, non-binding opinion on the candidate nominated by the President of the Republic. An overwhelming 13-1 majority rejected the nomination of Justice Varga as President of the Kuria, because “the candidate [had] never performed any judicial activity and [had] no courtroom experience, nor practical experience of litigation or court administration”. The NJC noted that his candidature was made possible by legislative amendments referred to above, “which is at odds with the constitutional requirement that requires the head of the judicial system be a person who is independent of the other branches of power and who appears impartial to an outside observer.”[19]
On 19th October 2020, the Hungarian Parliament elected Mr. Andras Zsolt Varga as the new President of the Kuria. The qualified majority held by the governing party allegedly enabled the election of Mr. Varga despite the objection of the opposition parties.
As President of the Kuria, Justice Varga has become the one and only member of the NJC that although not elected by judicial peers, is involved in the decision-making processes of the self-governing judicial body.
On 1st January 2021, Justice Varga took his seat as the President of the Kuria. Simultaneously, an omnibus act widening the powers of the President of the Kuria within the judiciary also entered into force (see below).
Legal amendments strengthening the powers of the Kuria President
The President of the Kuria has extensive administrative and managerial powers in relation to all aspects of the judicial career of Kuria justices (e.g. appointment, evaluation, promotion and discipline of justices). S/he also determines the case allocation scheme of the Kuria and allows derogations from it. The extensive powers referred to above have been further increased by the Parliament:
- As of 1st July 2020, an additional level of judicial review was introduced in the ordinary court system, affecting all court proceedings. According to the new rules, the Kuria shall have exclusive competence to conduct a new procedure, called “complaint for the unification of jurisprudence”, which was introduced with the aim of guaranteeing uniform interpretation of the law by national courts. The new rules governing the unification process grant the President of the Kuria an exclusive right to select members of the unification panels. Consequently, Justice Varga gained a privileged role both in the adjudication of individual cases at the final instance and in shaping the mandatory interpretation of the law.
- On 15th December 2020, the Parliament adopted the omnibus act that further widened the powers of the President of the Kuria within the judiciary.[20] As of 1st January 2021, the President of the Kuria is empowered to select Vice-Presidents for the full term of his/her mandate and to designate certain types of cases (e.g. second instance judicial review cases, or third-instance judicial review cases) where the legal proceedings must be tried by a grand panel consisting of five justices instead of three.
These powers may allow the President of the Kuria to create new judicial positions within the supreme court, and hence to increase the number of judges loyal to the Kuria President and to the governing majority (e.g. by appointing constitutional justices who served as justices at the Constitutional Court).
In 2020, several Constitutional Court justices elected with the votes of the governing parties in the Parliament were appointed at their request as ordinary judges.[21] As ordinary judges, these politically-appointed judges may operate in the future as Heads of Panel at the Kuria circumventing the otherwise obligatory application procedure. This cast serious doubts as to the independence and impartiality of these judges, who may feel pressured to adjudicate cases in which the State is a party in favour of the State authorities in order to minimize the risk of being dismissed. Similarly, other justices of the Kuria may be inclined to uphold the Government’s position in similar cases in order to improve their chance of becoming Heads of Panel in the future. In both cases, the independence and impartiality of the judge are under threat, and the perception of his/her independence and impartiality is irremediably compromised.
Without prejudging the accuracy of the information received, concern is expressed at the election of Justice Varga as the President of the Kuria, which has been made possible by the legislative amendments introduced by the governing majority in April and December 2019. His appointment may be regarded as an attack to the independence of the judiciary and as an attempt to submit the judiciary to the will of the legislative branch, in violation of the principle of separation of powers.
The fact that Justice Varga was elected in spite of the manifest objection of the NJC, the judicial self-governing body, is of particular concern. The decision to ignore the negative opinion expressed by the NJC may be interpreted as a political statement by the ruling majority that does not consider itself bound to respect judicial independence by abiding to, or at least taking into account, the views expressed by the body constitutionally assigned to safeguard the independence of courts and judges.
These concerns are further exacerbated by the far-reaching reform of the judicial system, initiated by the governing majority in 2010. Considered in their entirety, it appears that the main effect — if not the main goal — of these measures has been to hamper the constitutionally protected principle of judicial independence and to enable the legislative and executive branches to interfere with the administration of justice. As a result, the independence of justice and institutional checks and balances are now under threat in Hungary, as noted by several international and regional bodies, such as the Human Rights Committee, the Venice Commission, the CoE Commissioner for Human Rights and the European Commission.
In connection with the above alleged facts and concerns, please refer to the Annex on Reference to international human rights law attached to this letter which cites international human rights instruments and standards relevant to these allegations.
As it is my responsibility, under the mandate provided to me by the Human Rights Council, to seek to clarify all cases brought to my attention, I would be grateful for your observations on the following matters:
- Please provide any additional information and/or comment(s) you may have on the above-mentioned allegations.
- Please explain the rationale behind the legislative amendments introduced in April and December 2019 to the procedure for the appointment of justices of the Kuria, and indicate how they can be regarded as in line with the principle of independence of the judiciary and the separation of powers.
- Please comment on the allegation that the two legal amendments have only been introduced to facilitate the appointment of the candidate chosen by the ruling majority to the Kuria.
- Please explain why the Parliament decided to appoint Justice Varga as President of the Kuria despite the negative opinion of the NJC on the candidate nominated by the President of the Republic. How can the disregard of the opinion of the self-governing judicial body be regarded as compatible with the principle of judicial independence?
- Please provide further information on the strengthening of the powers of the President of the Kuria vis-á-vis other justices in the Kuria, and explain to what extent these powers may be deemed compatible with the principle of individual (or personal) independence, according to which judges “shall decide matters before them impartially, on the basis of facts and in accordance with the law, without any restrictions, improper influences, inducements, pressures, threats or interferences, direct or indirect, from any quarter or for any reason” (Principle 2 of the Basic Principles on the Independence of the Judiciary).
I would appreciate receiving a response within 60 days. Passed this delay, this communication and any response received from your Excellency’s Government will be made public via the communications reporting website. They will also subsequently be made available in the usual report to be presented to the Human Rights Council.
While awaiting a reply, I urge that all necessary interim measures be taken to halt the alleged violations and prevent their re-occurrence and in the event that the investigations support or suggest the allegations to be correct, to ensure the accountability of any person(s) responsible for the alleged violations.
Please accept, Excellency, the assurances of my highest consideration.
Diego Garcia-Sayan
Special Rapporteur on the independence of judges and lawyers
Annex
Reference to international human rights law
The independence of the judiciary is prescribed in article 14 of the International Covenant on Civil and Political Rights (ICCPR), ratified by Hungary on 17 January 1974, which establishes the right a fair and public hearing by a competent, independent and impartial tribunal established by law.
In its General Comment No. 32 (2007), the Human Rights Committee noted that the requirement of independence refers, in particular, to the procedure for the appointment of judges; the guarantees relating to their security of tenure; the conditions governing promotion, transfer, suspension and cessation of their functions; and the actual independence of the judiciary from political interference by the executive branch and the legislature. A situation where the functions and competencies of the judiciary and the executive are not clearly distinguishable, or where the latter is able to control or direct the former, is incompatible with the notion of an independent tribunal (para. 19).
The Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms (European Convention on Human Rights), which Your Excellency’s Government ratified on 5th November 1992, includes similar provisions. According to article 6, in the determination of his civil rights and obligations or of any criminal charge against him, everyone is entitled to a fair and public hearing within a reasonable time by an independent and impartial tribunal established by law. As a Member State of the European Union, Hungary is also bound to respect and implement European Union treaties and the values they enshrine, including respect for the rule of law and human rights (article 2 of the Treaty on the European Union). Article 47 of the European Union Charter of Fundamental Rights, which is legally binding on Hungary, reflects fair trial requirements relating to an independent and impartial tribunal previously established by law.
The principle of the independence of the judiciary has also been enshrined in a large number of United Nations legal instruments, including the Basic Principles on the Independence of the Judiciary. The Principles provide, inter alia, that it is the duty of all governmental and other institutions to respect and observe the independence of the judiciary (principle 1); that judges shall decide matters before them impartially (…) without any restrictions, improper influences, inducements, pressures, threats or interferences, direct or indirect, from any quarter or for any reason (principle 2); and that there shall not be any inappropriate or unwarranted interference with the judicial process, nor shall judicial decisions by the courts be subject to revision (principle 4).
The general functions, composition and core competencies of judicial councils are dealt with in a number of principles, guidelines and recommendations adopted under the aegis of the Council of Europe. These instruments include opinion No. 10 (2007) of the Consultative Council of European Judges on “the council for the judiciary at the service of society”, and the Magna Carta of Judges (Fundamental Principles), adopted at the 11th plenary meeting of the Consultative Council of European Judges, held in Strasbourg, France, from 17th to 19th November 2010.
In a report on national judicial councils (A/HRC/38/38), the Special Rapporteur on the independence of judges and lawyers highlighted the essential role that judicial councils play an in guaranteeing the independence and the autonomy of the judiciary, and included a number of recommendations relating to the establishment, composition and functions of judicial councils aimed at ensuring the independence of such bodies and their effectiveness in the discharge of their functions as guarantors of judicial independence.
The Special Rapporteur considers that in order to guarantee their independence from the executive and legislative branches and ensure effective self- governance for the judiciary, judicial councils should be established under the Constitution in those countries having a written Constitution, or in the equivalent basic law or constitutional instrument in other countries. The Constitution or the equivalent basic law should include detailed provisions regarding the setting-up of such a body and its composition and functions, and guarantee the autonomy of the council vis-á-vis the executive and legislative branches of power (para. 92).
With regard to the duties and responsibilities of judicial councils, the Special Rapporteur considered that these bodies should be endowed with the widest powers in the field of selection, promotion, training, professional evaluation and discipline of judges. They should have general responsibilities with regard to the administration of the court system and/or the allocation of budgetary resources to the various courts (para. 94).
In relation to the selection and appointment of judges, the Special Rapporteur recommended that decisions on the appointment and promotion of judges should be taken through a transparent process by a judicial council or an equivalent body independent of the legislative and executive branches of powers (para. 97), and warned against the involvement of the legislative or executive branches of power in judicial appointments, which may lead to the politicization of judicial appointments (para. 99). In cases in which judges are formally appointed by the Government, the appointment should be made on the basis of the recommendation of the judicial council that the relevant appointing authorities follow in practice.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
7. sz. melléklet
Herbert Küpper, A Magyar Jogi Kultúra Egyes Jellegzetességei Összehasonlító Perspektívából
Megjelent: Jakab,András / Gajduschek, György (Hrsg.): A magyarjogrendszer állapota [Der Zustand der ungarischen Rechtsordnung], 131-141. oldal, Budapest 2016.
KIVONAT – 136. oldal
Ezért a 1997. évi nagy igazságszolgáltatási reform új intézményt hozott létre: a jogegységi határozatot. Annak lényege, hogy a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria az egységes jogalkalmazás biztosítása céljából konkrét peren kívül egy adott jogszabályhely „helyes” értelmezését minden bíróságra kötelező erővel állapíthatja meg Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés. Ez a kvázinormatív határozat a bírói jogértelmezés és a jogalkotás határán áll. Az Alkotmánybíróság a széles körű jogvédelem jegyében a jogegységi határozatnak normatív jelleget tulajdonított, amit később a törvényhozó követett. (lsd. 42/2005. (XI. 14.) AB hat.; 2011. évi Abtv. 37. § (2) bek.) Így a jogegységi határozat inkább jogszabály, mint bírósági (egyedi) döntés.
A német jogtól, jogi kultúrától teljesen idegen jelenség az, hogy egy bíróság jogszabályokat állapíthat meg, illetve konkrét peren kívül kötelező döntést, határozatot hoz. A német bíróság (beleértve a legfelső bíróságokat) feladata: egyedi esetek megoldása. Ha Németországban a magyar jogegységi határozathoz hasonló intézmény kerülne bevezetésre, a bírói függetlenség – amely a felsőbb fokú bírósággal szemben is fennáll –, valamint a hatalommegosztás komoly alkotmányjogi kérdéseket vetne fel. Ezek a kérdések olyan súlyúak, hogy még a Grundgesetz szintjén történő bevezetése is esetleg alkotmányellenes lenne, hiszen az, hogy a módosítás bíróságo(ka)t jogalkotási hatáskörrel ruház fel, az örök-kévalósági klauzulában [Grundgesetz 79. cikk (3) bek.] különösen védett jogállamisággal és hatalom-megosztással lehet összeegyeztethetetlen.
KIVONAT VÉGE – 136. oldal
8. sz. melléklet
Tartalmi követelmények összefoglalása
Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdések
A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli
a) azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására,
- Alaptörvény 24. cikk (2) bek. c) pont, Alaptörvény 25. cikk (3) bek. Abtv. 37. § (2) bek., 26. § (1) bek.
továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza,
- Az indítványozó felperes egy folyamatban lévő bírósági eljárásban.
b) az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét,
- 6/2021. számú PJE határozat jogszabályi rendelkezést tartalmaz, de annak meghozatalában az Országgyűlés nem vett részt;
- A Polgári Jogegységi Határozat jogintézménye ellentétes a tisztességes eljárás követelményével, mert önkényesen átalakítja a háromszintű bírósági rendszert négyszintűvé;
- A Polgári Jogegységi Határozat meghozatalában részt vett Dr. Varga Zs András, aki jogellenesen vált a Kúria elnökévé.
c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést,
- 6/2021. számú PJE határozat
d) az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit,
- Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.)
- Emberi Jogok Európai Egyezménye Első kiegészítő jegyzőkönyv 6. cikk
e) az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés, miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével vagy a nemzetközi szerződéssel,
- A Polgári Jogegységi Határozatok alkalmazása sérti az indítványozó alapjogát, mert a Polgári Jogegységi Határozatok mind közjogi, mind anyagi jogi szempontból ellentétesek az Alaptörvénnyel.
f) a kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.
Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy
- állapítsa meg a 6/2021. számú PJE határozat alaptörvény-ellenességét, és azt az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg.
- ítéljen meg az indítványozó számára teljes költségtérítést a felmerült ügyvédi költségek kompenzálására.
Jegyzetek
[1] Alaptörvény 25. cikk (3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
[2] Alaptörvény 24. cikk (2) c) Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját.
[3] lsd. 3. § (1) bekezdés: A fogyasztói kölcsönszerződésben – az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével – semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli.
[4] lsd. 3. § (2) bekezdés: Az (1) bekezdés szerinti semmis kikötés helyébe – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés (ide értve a törlesztőrészlet és a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék fizetését) tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép.
[5] lsd. 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza … b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót.
[6] lsd. Pp. 407. § [A felülvizsgálatból kizárt határozatok] (1) Nincs helye felülvizsgálatnak d) a Kúria által hozott ítélet ellen.
[7] Jogegységi panasznak van helye – a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével – a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal (a továbbiakban ebben az alcímben együtt: felülvizsgálati kérelem) nem támadható határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban ezen alcímben: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta.
[8] A 2019. december 17-én elfogadott, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló, 2019. évi CXXVII. törvény. A törvényt a jogszabály által előírt társadalmi egyeztetést mellőzve, jogsértő módon fogadták el.
[9] A köztársasági elnök 2020. július 3-án kihirdetett 308/2020. (VII. 3.) KE határozata.
[10] Az Európai Bírák Konzultatív Tanácsának (CCJE) a bírósági elnökökről szóló 19(2016) sz. véleménye szerint: „A bírósági elnöki tisztség betöltéséhez szükséges minimális szakmai elvárás, hogy a jelölt rendelkezzen mindazokkal a szakmai minősítéssel és tapasztalattal, amelyek az adott bíróság bírájává történő kinevezéshez szükségesek.” https://rm.coe.int/opinion-no-19-on-the-role-of-court-presidents/16806dc2c4
[11] A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 14. §. (3) bekezdés a) pont és 15. §. (1) bekezdés c) pont.
[12] A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló 2019. évi XXIV. törvény 1. §.
[13] Article 1 of Act XXIV of 2019 on Further Safeguards Guaranteeing the Independence of Administrative Courts, subsequently modified by Article 114 (1) of Act CLXI of 2011. The new eligibility criteria entered into force on 1 January 2020.
[14] Act CXXVII of 2019 on Amendment of Certain Laws with regard to Introducing a One-level Procedure by Local Government Offices.
[15] Article 119 (2) of Act CKXVII of 2019 on Amendment of Certain Laws with regard to Introducing a One-level Procedure by Local Government Offices.
[16] https://www.coe.int/en/web/commissioner/-/the-commissioner-urges-the-hungarian-parliament-to-modify-a-bill-affecting-the-independence-of-the-judiciary
[17] https://www.amnesty.hu/wp-content/uploads/2020/10/ANALYSIS.pdf
[18] https://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/HHCAct_ CXXVII_of 2019 on judiciary analysis _2020Jan.pdf
[19] https://orszagosbiroitanacs.hu/english/
[20] Act CLXV of 2020 on the amendment of certain acts regarding the judiciary.
[21] Amnesty International, Status of the Hungarian Judiciary – Legal Changes Have to Guarantee the Independence of the Judiciary in Hungary, 2021, p. 26.
VÉGE
Ne küldjön adományt!
Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!
Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!
