A Budapesti Rendőr- Főkapitányság adatkérése nem felel meg a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) által támasztott tartalmi feltételeknek.
A Be. 74. §-a alapján a rendőrség köteles lenne tájékoztatni a címzettet arról, hogy mely esetekben engedi meg a törvény azt, hogy az adatszolgáltatást megtagadja.
A Be. 363. §-a alapján a rendőrség köteles lenne tájékoztatni a címzettet arról, hogy hogyan élhet jogorvoslattal az adatkéréssel szemben.
A Budapesti Rendőr- Főkapitányság adatkérése nyilvánvalóan nem felel meg ezeknek a törvényi feltételeknek. Emiatt kértük a Budapesti Rendőr- Főkapitányságot, hogy vonja vissza az adatkérelmet.
Ebben a bejegyzésben elolvashatja a PITEE egyesület válaszát. ->
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
Egy jogállamban minden állami szerv számára teljesen magától érhtetődő, hogy
- csak a törvényi szabályok betartásával lehet kötelezettséget terhelni az állampolgárokra.
- az állampolgárok minden állami döntéssel szemben élhetnek jogorvoslattal; és
- az állampolgárokat tájékoztatni kell a jogaikról, mert az állami szervek általában előnyben vannak az állampolgárokkal szemben a jogszabályok ismerete terén.
Budapesti Rendőr- Főkapitányság adatkérése mind a három jogállami alapelvet sérti.
Éppen azért, mert a fenti három alapelv a jogállamiság elengedhetetlen része, ezért ezeket a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza.
Az alábbi beadványban mi felhívjuk a Budapesti Rendőr- Főkapitányságot ezekre a hiányosságokra, és az ide vonatkozó törvényi rendelkezésekre: Be. 74.§ és Be. 363. §.
Ha Budapesti Rendőr- Főkapitányság elkötelezett a jogállamiság iránt, akkor ki fogja javítani az adatkérést.
Töltse le a kérelmet PDF formátumban.Jogorvoslati Kérelem
01050/2551/2023. bü.
Tisztelt Címzett!
Kérem a Budapesti Rendőr- Főkapitányságot, hogy vizsgálja meg a 2023. év november 30. napján kelt 01050/2551/2023. bü. számú „megkeresés” elnevezésű dokumentumot, mert az nem felel meg a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) által támasztott tartalmi feltételeknek. (lsd. 1. sz. MELLÉKLET)
1. Az adatigénylés alapja
A dokumentum szerint Budapesti Rendőr- Főkapitányság „eljárást folytat” rágalmazás vétségének gyanúja miatt, ezért küld „megkeresést” a Be. 261. §-a alapján.
Ez a megfogalmazás félrevezető.
A Be. 261. §-a szerint a nyomozó hatóság adatkérést két különböző eljárási fázisban is kezdeményezhet. Adatkérés egyaránt lehetséges büntetőeljárás során és az előkészítő eljárás során. Ugyanakkor a Be. az előkészítő eljárást a törvény kilencedik részében, ezzel szemben a büntetőeljárást a törvény tízedik részétől a huszonkettedik részig szabályozza.
A Budapesti Rendőr- Főkapitányság köteles lett volna pontosan megjelölni, hogy az adatkérés mely eljárási fázisban történik, mert a két eljárási típus szabályozása lényege- sen eltérő. Az adatkérés jogszerűségét viszont csak akkor lehet ellenőrizni, ha egyértelmű, hogy a Be. melyik rendelkezései irányadóak.
A dokumentum tárgyában megadott „megkeresés” kifejezés sem ad támpontot ahhoz, hogy a Budapesti Rendőr- Főkapitányság üzenetének a jogszerűségét ellenőrizni tudjuk, mert a Be. egyáltalán nem tartalmaz „megkeresés” elnevezésű jogi aktust.
2. Egy Határozat tartalmi követelményei
A törvény szerint ha az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az állampolgárokat vagy civil szervezeteket valamire kötelezni kívánja, akkor határozatot hoz (lsd. Be. 362. §). A határozatok tartalmi követelményeit a Be. 74. § (1) bekezdése és a Be. 363. §-a szabályozza.
Ezen rendelkezések szerint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság köteles a büntetőeljárásban részt vevő személyt az őt érintő eljárási cselekményt megelőzően jogairól tájékoztatni és a kötelezettségeire figyelmeztetni (lsd. Be. 74. § (1) bek.). Továbbá az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság köteles a határozatban megjelölni, hogy a határozat ellen van-e helye jogorvoslatnak, és azt hol és milyen határidőn belül kell előterjeszteni. (lsd. Be. 363. § (3) bek.)
A 01050/2551/2023. bü. számú dokumentum nyilvánvalóan nem határozat, mert ezen feltételeknek nem felel meg.
2.1. Jogában áll az adatközlést megtagadni
A Budapesti Rendőr- Főkapitányság „megkeresése” azt a benyomást kelti, mintha a PITEE egyesület megkerülhetetlen kötelezettsége lenne az adatszolgáltatás.
Ezzel szemben a Be. 265. § (2) bek. szerint vannak olyan helyzetek, amikor az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja.
Ezek szerint a PITEE egyesületnek bizonyos feltételek fennállása esetén törvény által biztosított joga van arra, hogy az adatszolgáltatást megtagadja.
A Budapesti Rendőr- Főkapitányság „megkeresése” tehát törvénybe ütközik, ugyanis az nem tartalmaz tájékoztatást a megkeresett szervezet jogairól; ugyanis nem ad tájékoz- tatást arról, hogy mely esetekben engedi meg a törvény az adatszolgáltatás megtagadását (lsd. Be. 74. § (1) bek. és Be. 265. § (2) bek.).
2.2. Jogában áll jogorvoslatot kérni
A Budapesti Rendőr- Főkapitányság „megkeresése” azt a benyomást kelti, mintha a PITEE egyesületnek nem lenne joga jogorvoslatot kérni a „megkereséssel” szemben. A dokumentum, ugyanis egyetlen szóval sem említi, hogy van-e helye jogorvoslatnak, és ha igen, akkor azt hol és milyen határidőn belül kell előterjeszteni.
Ezzel szemben a Be. 363. § (3) bek. kifejezetten arra kötelezi a nyomozó hatóságot, hogy a határozataiban adjon világos és érthető tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.
A Budapesti Rendőr- Főkapitányság „megkeresése” tehát törvénybe ütközik, ugyanis a jogorvoslat lehetőségét nem tartalmazza (lsd. Be. 363. § (3) bek.).
2.3. A titoktartási kötelezettség nem automatikus
A Budapesti Rendőr- Főkapitányság „megkeresése” azt a benyomást kelti, mintha a PITEE egyesület megkerülhetetlen kötelezettsége lenne a titoktartás.
A dokumentum a titoktartási kötelezettséget a dokumentum ún. „záró része” után – tehát a keltezés és aláírás után (lsd. Be. 363. § (5) bek.) – a „Figyelmeztetések” között említi csak. A Budapesti Rendőr- Főkapitányság ezzel azt benyomást kelti mintha a titoktartási kötelezettség a Be. 264. § (7) bek. szerint automatikus lenne.
Ezzel szemben a Be. 264. § (7) bek. szerint a titoktartási kötelezettség egyáltalán nem automatikus. Ugyanis a nyomozóhatóságnak a titoktartási kötelezettséget kifejezetten el kell rendelnie. A titoktartás elrendelése pedig csak akkor jogszerű, ha a titoktartás a büntetőeljárás eredményességéhez szükséges.
A Budapesti Rendőr- Főkapitányság „megkeresése” tehát törvénybe ütközik, ugyanis a titoktartási kötelezettség nincs a dokumentum rendelkező részében elrendelve (lsd. Be. 363. § (3) bek.) és nincsen a dokumentum indokolási részében kifejtve, hogy a titoktartás miért szükséges a büntetőeljárás eredményességéhez (lsd. Be. 363. § (4) bek.).
3. Kérelem
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a 01050/2551/2023. bü. számú dokumentum nem hivatalos irat, hiszen az nem a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján készült.
Ezzel szemben a dokumentum azt a téves benyomást kelti, mintha egy érvényes jogi aktus lenne, mert a dokumentum a Budapesti Rendőr- Főkapitányság levélpapírján van, a PITEE egyesület a címzett és van rajta időbélyegző aláírással.
Egy jogállamban elfogadhatatlan az, hogy az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság, olyan dokumentumot készítsen, amelynek semmilyen jogszabályi alapja nincsen.
Ezért a jogbiztonság érdekében kérem a Budapesti Rendőr- Főkapitányságot, hogy szüntesse meg a dokumentum által okozott zavaros jogi helyzetet és tegye egyértelművé, hogy a dokumentum semmis, annak semmilyen jogi hatása nincsen.
Együttműködésüket előre is köszönjük!
Kivonatok a büntetőeljárásról szóló a
2017. évi XC. törvényből
A fent hivatkozott törvényhelyek felsorolása.
Kövér betűs kiemelések a törvény szövegében a PITEE egyesület által.
Be. 74. § (1) bek.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a büntetőeljárásban részt vevő személyt az őt érintő eljárási cselekményt megelőzően a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire figyelmezteti.
Be. 261. § (1) bek.
A büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság, illetve – törvényben meghatározott esetben – az előkészítő eljárást folytató szerv bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást kérhet.
Be. 264. § (7) bek.
Ha az adatkérésről történő tájékoztatás a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné, az adatszolgáltatást kérő szerv erre vonatkozó kifejezett rendelkezése alapján az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelem tényéről és a kérelemben foglaltakról, valamint az annak során teljesített adattovábbítás tartalmáról másnak nem adhat tájékoztatást és köteles biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak.
Be. 265. § (2) bek.
Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett szervezet birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresett szervezetet érintő további eljárási cselekmény nem végezhető.
A határozat tartalma
Be. 363. §
(1) A határozat bevezető részre, rendelkező részre, indokolásra és záró részre tagolódik.
(2) A bevezető rész tartalmazza
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését,
b) az ügy számát,
c) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését,
d) az azonosításhoz szükséges adatokkal együtt annak megjelölését, akire a rendelkezés vonatkozik.
(3) A rendelkező rész tartalmazza az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság döntését, valamint azt, hogy a határozat ellen van-e helye panasznak, illetve felülbírálati indítványnak, és azt az eljárás mely résztvevője, hol és milyen határidőn belül terjesztheti elő.
(4) Az indokolás az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által megállapított jelentős tényeket, a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, továbbá ezekkel összefüggésben az érdemi rendelkezés magyarázatát tartalmazza.
(5) A záró rész tartalmazza a határozathozatal helyének és idejének megfelelő keltezést, továbbá az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának nevét és aláírását.
VÉGE
Ne küldjön adományt!
Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!
Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!
