A telex.hu hírportál meghamisította az Európai Unió Bíróságának az egyik sajtóközleményét; elhallgatja, hogy a devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait; és manipulálja a devizahitelesek abból a célból, hogy az adósok ne forduljanak a bíróságokhoz jogvédelemért. A hírportál főszerkesztője, Dull Szabolcs, pedig ignorálja az etikus újságírói magatartással kapcsolatos kérdéseinket.
Az ahogyan Dull Szabolcs az etikai észrevételeinket kezeli, jól mutatja, hogy Magyarországon a demokratikus átalakulás nem politikai hanem társadalmi kihívás. Ugyanis nincs különbség Dull Szabolcs és a magyar kormány vitakultúrája között.
Olvassa el, miért lenne Dull Szabolcs tökéletesen alkalmas arra, hogy a „Kormányinfó” elnevezésű rendezvény ceremónia mesterévé váljon.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
1. Jogunk van kérdezni a közügyekről
„Jogunk van kérdezni a közügyekről” – ezt vallotta Dull Szabolcs a Manager Magazin, a Kossuth rádió és az Origó munkatársaként. (lsd. Portré, hvg.hu, 2020.08.13.)
Kérdezni valóban jó és fontos dolog. Egy demokratikus társadalom alapja a párbeszéd. A párbeszéd pedig tipikus esetben kérdésekből és válaszokból áll össze.
A kérdezés jogának ugyanakkor nincsen semmi haszna, ha a feltett kérdésre nem érkezik válasz. A kérdezés joga ezért csak akkor ér valamit, ha azok, akikhez az adott kérdés szól, kötelességüknek tartják a válaszadást.
Azt, hogy mennyit ér manapság Magyarországon a kérdezés joga, jól meg lehet figyelni a kormány kommunikációjában. Erről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) készített tavaly egy kutatást.
A kutatás eredménye szerint a kormány előszeretettel „ignorálja” az újságírók kérdéseit. Ez a jelenség azt takarja, hogy a kormány képviselői a feltett kérdésekre vagy semmilyen választ nem adnak; vagy csak rendkívül lassan, sürgetésre adnak választ; vagy a válasz helyett inkább mellé beszélnek.
Idézet a TASZ kutatásából:
A legmagasabb pontértékű akadályozás-faktor az ignorálás, ezzel a jelenséggel rendkívül gyakran találkoznak az újságírók és ez a munkájukat leginkább nehezítő tényező. Szinte egységes volt a megkérdezettek tapasztalata abban, hogy az állami szervek válaszadási hajlandósága rendkívül rossz, többen említették negatív példaként a minisztériumokat és a kormányhivatalokat, ahonnan semmilyen választ nem kapnak, esetleg csak rendkívül lassan, sürgetésre és rossz minőségben érkezik végül válasz. (lsd. I.1. fejezet, Kutatás a sajtó működésének állami akadályoztatásáról, tasz.hu, 2021.05.12)
A kutatást támogató újságírók, többek között, az alábbi szavakkal fogalmazták meg tapasztalataikat:
„Amikor egyszer-egyszer kapunk valami meglepetés választ, azok nem nagyon használhatók, túl általánosak, vagy nem válaszok a kérdésre.”
„a lényeg az, hogy nem lehet közérdekű információkhoz kérdéssel, normális emberi interakció során jutni.”
„A konkrét és kemény kérdésekre viszont nem válaszolnak.”
Ezen idézetek jól mutatják, hogy Magyarországon a kérdezés jogának jelenleg semmi haszna nincs. A kormány képviselői nem tartják kötelességüknek a kérdések megválaszolását, ezért ignorálják a hozzájuk intézett kérdéseket.
Egy társadalom demokratikus berendezkedését, többek között, arról lehet felismerni, hogy olyan politikusok intézik a társadalom ügyeit, akik kötelességüknek érzik a kérdések megválaszolását. Párizsban, Londonban és Washingtonban van értelme kérdést feltenni a kormánynak, mert a kormány képviselői tudják, hogy kötelességük válaszolni. Ez a hozzáállás az ami miatt egy demokratikus társadalom képes társadalmi kérdésekről nyilvános vitát folytatni.
Dull Szabolcs felismerése arra vonatkozóan, hogy „Jogunk van kérdezni a közügyekről” csak akkor fog Magyarországon értelmet kapni, ha kialakul a kérdések megválaszolásának a kultúrája.
2. Párbeszéd az újságírói etikai kódexről
A PITEE egyesület 2021 szeptember eleje óta próbál párbeszédet folytatni Dull Szabolccsal a Telex újságírói etikai kódexéről. Dull Szabolccsal azonban nem érzi kötelességének, hogy a kérdéseinkre válaszoljon.
Az újságírói etikai kódex betartása egy fontos társadalmi kérdés. A demokrácia csak akkor életképes ha van szabad sajtó. A szabad sajtó viszont csak akkor tudja megvédeni a demokráciát, ha az újságírók betartják az újságírói etikai kódexet. Más szavakkal: az etikai kódex nélküli sajtószabadság nem demokráciát hanem lakájmédiát eredményez.
Ezen gondolatmenet eredményeként úgy gondoltuk érdemes felhívnunk Dull Szabolcs figyelmét arra, hogy Brückner Gergő írása az Európai Unió Bíróságának C-932/19 számú döntéséről, súlyosan sérti a Telex etikai kódexét. Azt gondoltuk Dull Szabolcsnak elemi érdeke ügyelni arra, hogy a Telex a szabad média része legyen és ne zülljön le lakájmédiává. Továbbá azt is gondoltuk, hogy Dull Szabolcs elkötelezett híve a párbeszédnek, ezért kötelességének fogja érezni a kérdéseink megválaszolását.
A levelezésünk a telex.hu főszerkesztőjével az alábbi módon alakult:
- Összefoglaltuk egy levélben Brückner Gergő cikkével kapcsolatos etikai érveinket és közzé tettük azt a weboldalunkon. (lsd. nyílt levél 2021.09.10.)
- Dull Szabolcs három napon belül reagált. A válasza az etikai kódex megsértésének tagadása volt. Véleménye szerint a Telexnél mindenki minding mindent nagyon jól csinál. Gyakorlatilag azt is írhatta volna: Itt kérem nincsen semmi látnivaló! Tessék szépen tovább menni. (lsd. email, 2021.09.13. 10:33).
- Ez után hetekig ignorált minket, pedig jeleztük neki, hogy a válasza túl általános.
- November 16. napján emailben kellett sürgetnünk Szabolcsot, a telex munkatársain keresztül, hogy adjon egy részletesebb választ (lsd. email 2021.11.16. 09:09).
- Erre Szabolcs további két hétig várt, és csak november végén jelentkezett nálunk. Az üzenete azonban továbbra sem volt használható, mert a konkrét kérdéseinket továbbra sem válaszolta meg. Az üzenet hosszúsága és a sok lényegtelen információ felsorolása a „mellébeszélés” kategóriájába tartozik. (lsd. email 2021.11.29. 16:50)
- December 13. napján megírtuk Szabolcsnak miért tartjuk a november végi levelét mellébeszélésnek. Továbbá átfogalmaztuk a kérdéseinket annak érdekében, hogy a párbeszédnek új lendületet adjunk. (lsd. email 2021.12.13. 9:13)
- Ezen levél után Szabolcs teljesen elzárkózott a további párbeszédtől és megüzente, hogy számára az ügy le van zárva. Ami magyarul annyit jelent, hogy mostantól végképp ignorálni szándékozik minket. (lsd. email 2021.12.14. 12:04)
Dull Szabolccsal folytatott teljes levelezést ennek a bejegyzésnek a végén lehet elolvasni.
3. Független etikai vizsgálat
Magyarországtól nyugatabbra független önszabályozó szervezetek őrködnek az újságírói etikai kódex betartása felett. A sajtószabadság és az újságírói etikai kódex betartása ugyanis két egymástól elválaszthatatlan érték.
Ha Dull Szabolcs, nem a telex.hu, hanem a Deutsche Welle vagy a BBC szerkesztője lenne, akkor a fenti körülményes levelezésre nem lett volna szükség. Ugyanis mi panasszal fordulhattunk volna a németországi Presserat-hoz vagy az angliai Independent Monitor for the Press-hez közvetlen az után, hogy Szabolcs emailben tagadta az etika kódex megsértését (lsd. email, 2021.09.13. 10:33). Ezen független szervezetek pedig eldöntötték volna, hogy Brückner Gergő megsértette-e az újságírói etikai kódexet vagy sem.
Magyarországon az újságírói etikai kódex betartása felett a korrektor.hu öszabályozó platform szakértői őrködnek. Ezen plattform kifejezett célja, hogy „az újságíró-szakma elszámoltathatóvá tegye önmagát a közönség előtt„.
Az elszámoltathatóság érdekében kértük a korrektor.hu szakértőit hogy vizsgálják meg Brückner Gergő cikkét. A független vizsgálatot azonban meggátolta az a körülmény, hogy a telex.hu hírportál főszerkesztője még nem nyilatkozott arról, hogy csatlakozni kíván ehhez az öszabályozó platformhoz.
Egy csatlakozási nyilatkozatot aláírni nem tűnik bonyolult folyamatnak. Kértük tehát Szabolcsot, hogy csatlakozzon a Telex az korrektor.hu-hoz és ezzel váljon a Telex elszámoltathatóvá a közönsége előtt. Szabolcs azonban ezt a javaslatunkat is elutasította.
Ezen a ponton vált Dull Szabolcs számunkra teljesen hiteltelenné. Mert ha őszintén meg van arról győződve arról, hogy Brückner Gergő cikke nem sérti az újságírói etikai kódexet, akkor nem lehet egyetlen indoka sem arra, hogy meggátolja a független vizsgálatot. Ezért nem tudunk másra gondolni, mint hogy Dull Szabolcsot olyan érdekek motiválják, amelyeket nyíltan nem mer felvállalni. Így viszont kérdéses, vajon valóban elkötelezett-e a sajtószabadság és a demokrácia iránt?
4. Csatlakozzon a Telex a korrektor.hu platformhoz!
Dull Szabolcs tehát meggátolja a nyilvános vitát az újságírói etikai kódexről, és meggátolja azt is, hogy egy független szervezet ellenőrizze a telex.hu munkatársainak az elkötelezettségét a demokratikus értékek iránt. Szabolcs így vonja ki a Telex-et a társadalom demokratikus kontrollja alól.
Ha Ön azt szeretné, hogy a Telex munkatársai elszámoltathatóvá váljanak a közönség előtt, akkor szólítsa fel a Telex főszerkesztőjét emailben arra, hogy csatlakozzon a Telex a korrektor.hu öszabályozó plattformhoz! Egy ilyen emailt könnyen tud küldeni, ha ráklikkel az alábbi képre.
Küldjön email-t a Telex-nek.
5. Dull Szabolcs ugyanúgy gátolja a nyilvános párbeszédet, mint a magyar kormány
Az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy Dull Szabolcs ugyanazzal a technikával ráz le minket, mint ahogyan a kormány rázza le a szabad sajtó munkatársait.
Mi is ugyanazt tapasztaljuk amikor Dull Szabolccsal levelezünk, mint amit a TASZ kutatásába résztvevő újságírók tapasztalnak, amikor a kormányzati szervezetekkel leveleznek. Amikor kapunk valami választ, az nem nagyon használható, túl általános, vagy nem válasz a kérdéseinkre. A konkrét és kemény kérdésekre Szabolcs sem válaszol. A lényeg az, hogy nem lehet közérdekű párbeszédet folytatni, normális emberi interakció során.
Ennek alapján Dull Szabolcs tökéletesen alkalmas lenne arra, hogy a „Kormányinfó” elnevezésű rendezvényt vezesse. Hiszen Dull Szabolcs ugyanúgy kezeli a hozzáintézett kérdéseket, mint Gulyás Gergely.
Szabolcs szerint „annál nincs érdekesebb, hogyan változtatja meg Orbán Viktor az országot, hogyan biztosítja tíz éve a hatalmát garantáló kétharmados parlamenti többséget.” (lsd. Portré, hvg.hu, 2020.08.13.)
Az elmúlt hetek kommunikációja alapján nekünk úgy tűnik, Orbán Viktor egyátalán nem változtatja meg az országot. Orbán Viktor sokkal inkább hasznot húz abból, hogy a magyar társadalomban még mindig sok diktatórikus reflex működik. Az ugyanis egy diktatórikus reflex, ha valaki nem érzi kötelességének, hogy a hozzá intézett kérdést megválaszolja. Ez a reflex nyilvánvalóan azokban az újságírókban is működik, akik saját magukról azt gondolják, hogy a szabad sajtó megtestesítői.
Ne támogassd a telex.hu-t!
Felkérjük a sajtószabadság mellett elkötelezett olvasókat, hogy mindaddig NE támogassák a telex.hu hírportált, amig a telex.hu nem csatlakozik a korrektor.hu Önszabályozó Platformhoz!
A PITEE egyesület levelezése
Dull Szabolccsal, a telex.hu
főszerkesztőjével
(fordított időrendi sorrendben)
Dull Szabolcs válasza a részletes kérdéseinkre 2021. december 14. napján
A cikket és a kifogásokat megvizsgáltam, megállapítottam, hogy Brückner Gergő kollégám nem sértette meg az etikai kódexünket. Az ügyet ezzel lezártam.
Üdvözlettel:
Dull Szabolcs főszerkesztő, Telex
(email 2021.12.14., 12:04)
Részletes kérdéseink Dull Szabolcsnak 2021. december 13. napján
Kedves Dull Szabolcs!
Köszönjük, hogy megvizsgáltátok Brückner Gergő cikkét!
A vizsgálat során arra az eredményre jutottatok, hogy Gergő nem sértette meg az Etikai Kódexet. Azonban továbbra sem járultok hozzá a korrektor.hu független vizsgálatához.
Ha jól értjük akkor, az alábbi érvek miatt tartjátok Gergő cikkét etikusnak:
- A megbízhatóság követelménye nem sérült, hiszen Gergő egy valós bírósági ítéletről számolt be.
- A kíváncsiság elvárása sem sérült, mert Gergő a tudósítását háttérinformációkkal egészítette ki.
- A mosógép-hasonlat megfelel a tényszerű újságírás követelményének, mert a hasonlat célja az ügy lényegének a megvilágítása.
- Az egyetemes emberi jogok sérelme ellen nincs miért szót emelni, mert, véleményed szerint, a cikk nem érinti az emberi jogokat.
A belső vizsgálatról szóló összefoglalót mellékeltem ehhez a levélhez. (lsd. lent)
Ez az indokolás bennük azt a benyomást kelti, mintha elbeszélnénk egymás mellett.
Nekünk nem az tűnt fel Gergő cikkében, hogy az egy képzeletbeli bírósági ítéletről szól; hanem az, hogy Gergő az ítélet tartalmát hibásan idézi. Minket nem az zavar, hogy Gergő az adott hírt háttérinformációkkal egészítette ki; hanem az, hogy Gergő egymásnak ellentmondó háttérinformációkat közöl. A devizahitelesek számára nem az sértő, hogy Gergő a cikkben egy hasonlatot használ; hanem az, hogy a hasonlatban Gergő a devizahiteleseket a valóságtól elrugaszkodott embereknek ábrázolja. Az egyetemes emberi jogok sérelme pedig, valóban nem feltétlenül látható laikus szemmel; mi pont emiatt hivatkoztunk levelünkben az Emberi Jogok Európai Bíróságának a döntéseire.
Nekünk fontos az, hogy a telex.hu elkötelezett az európai értékek mellett, ez alapján szeretnénk ha ismét megvizsgálnátok Gergő cikkét. Az esetleges újbóli félreértések elkerülése érdekében átfogalmaztuk az észrevételeinket eldöntendő kérdések formájába.
- Sérti-e az Etikai Kódexet az, hogy Gergő nem az Európai Unió Bíróságának a sajtóközleményét hanem az MTI-t jelöli meg hírforrásnak?
- Sérti-e az Etikai Kódexet az, hogy Gergő a „ha“ kötőszó és a „tűnik“ ige elhagyásával megváltoztatja a bíróság döntésének az értelmét?
- Sérti-e az Etikai Kódexet az, hogy Gergő a cikken belül egyszerre ad hírt egy valós eseményről és kommentálja azt a magánvéleményével?
- Sérti-e az Etikai Kódexet az, hogy Gergő arra buzdítja a devizahiteleseket, hogy ne forduljanak bírósághoz?
- Sérti-e az Etikai Kódexet az, hogy Gergő jogi tanácsot ad az olvasóknak anélkül, hogy Gergőnek engedélye lenne arra, hogy jogi tanácsot adjon?
- Sérti-e az Etikai Kódexet az, hogy Gergő nem fejti ki miért rossz hír a devizahiteleseknek az, hogy az Európai Unió Bírósága az európai joggal összeegyeztethetőnek tartja a devizahiteleseket megmentő törvényeket?
- Sérti-e az Etikai Kódexet az, hogy Gergő nem említ egyetlen érvet sem azok közül, amelyek alapján a devizahitelesek támadják a megmentésüket szogáló törvényeket?
- Sérti-e az Etikai Kódexet az, hogy Gergő mosógép-hasonlata szerint, absztrakt pénzügyi szolgáltatásról szóló szerződések ugyanúgy kijavíthatóak mint egy hibás mosógép?
- Lényeges információ-e a deviza-hitelszerződésekkel kapcsolatban, hogy a régi hitelintézeti törvény (rHpt.) 213. § (1) bekezdése értelmében semmis az a deviza-hitelszerződés, amiben a bankok eltérő eladási és vételi árfolyamokat állapítottak meg?
- Sérti-e az Etikai Kódexet az, hogy Gergő elhallgatja a rHpt. 213. § (1) bekezdésének létezését és annak tartalmát?
- Sérti-e az egyetemes emberi jogokat a visszamenőleges hatályú törvényalkotás?
- Visszamenőleges hatályuk van-e a devizahiteleseket megmentését szolgáló törvényeknek?
- Sérti-e az Etikai Kódexet az, hogy Gergő elhallgatja azt a tényt, hogy a devizahiteleseket megmentését szolgáló törvényeknek visszemenőleges hatályuk van, ezért azok sértik az egyetemes emberi jogokat?
Arra kérünk, hogy válaszoljátok meg ezeket a kérdéseket. Ha esetleg lenne olyan kérdés amire a válasz nemleges, akkor, javasoljuk, hogy kérjük meg a korrektor.hu független szakértőit, hogy alkossanak arról a kérdésről véleményt.
A sajtószabadság a demokrácia egyik legfontosabb alapértéke. A lakájmédia és a szabad média között az egyik legfontosabb különbség az, hogy a szabad média képviselői támogatják az újságírói etikai kódex megsértésének független vizsgálatát.
Válaszotokat várva, maradok tisztelettel
(email 2021.12.13, 9:13)
Dull Szabolcstól indokolása 2021. november 29. napján
Köszönöm a megkeresést, és mint a Főszerkesztők Fórumának elnökét szeretnélek részletesen tájékoztatni, hogy látjuk mi a szóban forgó cikk publikálást és az azt követő reakciókra milyen lépéseket tettünk.
Természetesen a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek¬képviseleti Egyesület már korábban jelezte a Telexnek, egész pontosan Munk Veronikának és nekem is a kifogásait Brückner Gergely „Itt tart a devizahitelesek ügye az uniós bíróság friss döntése után“ című cikkével kapcsolatban. Az Egyesület nevében Lázár Dénes elnök úr kérte az ügy kivizsgálását arra utalva, hogy kollégám szerinte megsértette a Telex Etikai kódexét.
Az Egyesület vezetőjét tájékoztattam, hogy mint minden esetben, más cikkeket érintően is természetesen átbeszéljük a szerzővel a tanulságokat. Egyben tájékoztattam az elnök urat, hogy minden kollégánk, így Brückner Gergely is mindig az Etikai kódexet betartva jár el. Álláspontunk szerint most sem történt ez másként.
A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek¬képviseleti Egyesület kollégám eljárását négy fő területen kifogásolta: megbízhatóság, kíváncsiság, tényeken alapuló újságírás, illetve egyetemes emberi jogok védelme.
A szóban forgó cikk az Európai Bíróság devizahiteleseket érintő legújabb ítéletét ismertette és elemezte. A cikk alapja egy MTI¬tudósítás volt, amelyből kiindulva kollégám nem egyszerűen a bonyolult jogi érvelés ismertetésére szorítkozott, hanem a saját újságírói eszközeivel, elemzési módszerekkel, az olvasókat segítve értelmezte ezt a bírósági döntést. Megállapítottam ez alapján, hogy kollégám megbízhatósága (ugyanis egy valós bírósági ítélet hátteréről számolt be) és kíváncsisága (nem elégedett meg a tudósítás egyszerű átvételével, háttérinformációkkal is bőven szolgált) kétségbe vonhatatlan.
A tényeken alapuló újságírás szabályának megsértését azért nem tartom megalapozottnak, mert a cikkben kollégám valóban egy mosógép¬hasonlatot használt, ám ez a hasonlat a cikkben is hangsúlyozottan az ügy lényegét kívánta megvilágítani ¬ ez a fajta újságírói módszer (hasonlatok használata) pedig nemcsak, hogy megengedett, hanem kívánatos is a Telexnél.
Az egyetemes emberi jogok védelmének megsértését ¬ az Egyesülettel ellentétben ¬ többszöri átolvasás után sem érzékeltem kollégám cikkében.
Ez alapján megállapítottam, hogy Brückner Gergely nem sértette meg az Etikai kódexünket, így további eljárásnak, mediációinak őszintén szólva nem látom sok értelmét.
(email, 29.11.2021, 16:50)
Kérés a Telex munkatársaihoz 2021. november 16. napján
Kedves Telex Munkatárs!
A segítségedet kérjük!
A Telex Etikai Kódexe szerint „bárki bátran kérdezhet” a Telex főszerkesztőitől.
Továbbá a Telex főszerkesztői vállalták, hogy „komolyan veszik az etikai aggodalmakra vonatkozó jelzéseket„.
Mi ezt a két igéretet elhittük, ezért elküldük Szabolcsnak és Veronikának, Brückner Gergő egyik cikkével kapcsolatos etikai aggályainkat. (lsd. melléklet)
Szabolcs az alábbi üzenettel reagált:
Kedves Elnök Úr!
Köszönjük szépen, hogy a Telexet olvassa, és hogy önnek, önöknek is fontos az etikai kódexünk. Minden kollégánk, így Brückner Gergő is mindig az etikai kódexet betartva jár el.
Ezt a cikket – mint más cikkeit is – természetesen átbeszéljük.
Üdvözlettel:
Dull Szabolcs, főszerkesztő
Szabolcs üzenete annyira felszínes, hogy azt mi komolyan venni nem tudjuk.
Emiatt felkértük Weyer Balázst, a korrektor.hu weboldal üzemeltetőjét, és Bodrogi Beát, a TASZ jogászát, hogy készítsenek egy független etikai szakvéleményt Brückner Gergő cikkéről.
Azonban sajnálattal tapasztaljuk, hogy Szabolcs és Veronika a mai napig akadályozzák ezt a független vizsgálatot.
Nekünk nincs lehetőségünk meggyőzni Szabolcsot és Veronikát arról, hogy a Telex etikai kódexével ellentétes az, ahogyan az észrevételeinket kezelik.
Ha te is egyetértesz velünk, akkor, kérünk, győzd meg őket arról, hogy vegyék komolyan az aggályainkat és adjanak őszinte és érdemi választ az észrevételeinkre!
Üdvözlettel
(email, 16.11.2021 09:09)
Dull Szabolcs válasza az etikai észrevételeinkre 2021. szeptember 13. napján
Köszönjük szépen, hogy a Telexet olvassa, és hogy önnek, önöknek is fontos az etikai kódexünk. Minden kollégánk, így Brückner Gergő is mindig az etikai kódexet betartva jár el.
Ezt a cikket – mint más cikkeit is – természetesen átbeszéljük.
(email, 13.09.2021 10:33)
Etikai észrevételeink Dull Szabolcsnak 2021. szeptember 10. napján
Ne támogassd a telex.hu-t!
Felkérjük a sajtószabadság mellett elkötelezett olvasókat, hogy mindaddig NE támogassák a telex.hu hírportált, , amig a telex.hu nem csatlakozik a korrektor.hu Önszabályozó Platformhoz!
Ne küldjön adományt!
Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!
Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!
