Semmis a rendőrség adatkérése
A Budapesti Rendőr- Főkapitányság adatkérése nem felel meg a büntetőeljárásról szóló törvény által támasztott tartalmi feltételeknek. Ha Budapesti Rendőr- Főkapitányság elkötelezett a jogállamiság iránt, akkor ki fogja javítani az adatkérést.
Feljelentés a PITEE ellen! Üzent a Rendőrség
A Budapesti Rendőr- Főkapitányság eljárást folytat rágalmazás vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A PITEE egyesület több, mint tízenöt éve küzd azért, hogy Magyarország egy demokratikus jogállamá váljon. Mi mindig betartjuk a törvényeket! Ezért, a törvényi keretek között, mindenben együttműködik az ügyészséggel és a rendőrséggel.
A Budapesti Ügyvédi Kamara védi a nyerészkedő ügyvédeket
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Dr Tóth M. Gábor, megtagadta, hogy fegyelmi vizsgálatot indítson dr. Imre András, dr. Törös Judit és dr. Szabadkai Csilla budapesti „ügyvédek” ellen, akik közel 2.000.000 forintot húztak le különböző bírósági eljárásokban a devizahiteles adósokról. Dr Tóth M. Gábor szerint nem követnek el fegyelmi vétséget azok az ügyvédek akik aktívan közreműködnek […]
Hol tartanak a fegyelmi eljárások?
Két hónappal ezelőtt fegyelmi bejelentést tettünk négy nyerészkedő ügyvéd ellen, mert elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy az ügyvédi kar egyes tagjai jelentős anyagi hasznot húznak a devizahitelesek kifosztásán.
Fegyelmi bejelentés nyerészkedő ügyvédek ellen!
Évek óta köztudott, hogy sok ügyvéd nyerészkedik a devizahitelesek nyomorán. A PITEE egyesület most négy ügyvéd esetében fegyelmi bejelentést tett a budapesti és a szegedi ügyvédi kamaráknál.
Védi-e az Európai Unió joga a devizahiteleseket? (C-705/21)
Az Európai Unió Bírósága (EUB) most csütörtökön (április 27.) készül ítéletet hirdetni a C-705/21 számú ügyben.
Ez az ügy fontos a devizahitelesek számára, mert a devizahitelesek abban reménykednek, hogy az EUB döntése rákényszeríti a bankokat egy újabb elszámolásra.
A „Hitelsikerek” interjút készített a PITEE egyesület elnökével.
Az EUB az elmúlt közel 10 évben számtalan alkalommal vizsgálta a devizahiteles törvényeket. A bírák
eddig jótékonyan szemet hunytak a törvények visszamenőleges hatálya felett. Ha az EUB bírái a visszamenőleges hatályú törvényalkotást továbbra sem hajlandóak észre venni, akkor azzal az Európai Unió demokratikus berendezkedését ássák alá.
Ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk
A magyar bíróságok súlyosan megszegik alkotmánys kötelezettségüket, azzal, hogy érvényben tartják a deviza-hitelszerződéseket. A szerződések érvényben tartása ugyanis ellentétes a régi Hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pontjával. Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a bíróságok szemet hunynak a bankok törvénysértései felett annak érdekében hogy megvédjék a bankok pénzügyi érdekeit. Arra kérjük, az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB), hogy vizsgálja meg a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatát.
Dull Szabolcs váltja-e Gulyás Gergelyt a kormányinfó élén?
Dull Szabolcs meggátolja a nyilvános vitát az ujságírói etikai kóderől, és meggátolja azt is, hogy egy független szervezet ellenőrizze a telex.hu munkatársainak az elkötelezettségét a demokratikus értékék iránt. Szabolcs így vonja ki a Telex-et a társadalom demokratikus kontrollja alól.
Ha Ön azt szeretné, hogy a Telex munkatársai elszámoltathatóvá váljanak a közönség előtt, akkor szólitsa fel a Telex főszerkesztőjét emailben arra, hogy csatlakozzon a Telex a korrektor.hu öszabályozó plattformhoz!
Brückner Gergő újságíró hamisít, elhallgat és manipulál (telex.hu)
Brückner Gergő megsértette az újságírók etikai kódexét azzal, ahogyan az Európai Unió Bíróságának C-932/19 számú ítéletéről tudósított. Felkérjük Dull Szabolcsot, a telex.hu főszerkesztőjét, hogy vegye komolyan azt etikai aggodalmakra vonatkozó jelzésünket. Felkérjük a sajtószabadság mellett elkötelezett olvasókat, hogy mindaddig NE támogassák a telex.hu hírportált, amig a telex.hu újságírói nem tartják be az újságírói etikai kódex elvárásait.
Lengyel bíró, magyar bíró – két jó barát
A lengyel Alkotmánybíróság október elején tartott szóbeli ítélethirdetést a K 3/21. sz. ügyben. A nyilvánosság érdeklődve és aggodalommal eltelve várta az ítélethirdetést, mivel a döntésnek várhatóan romboló hatása lesz Lengyelország és az Európai Unió viszonyára. A hitelsikerek.hu weboldalon megjelent írásból megismerheti az eljárás részleteit. Az írásból továbbá az is kiderül is, hogy a lengyel bírák […]
Kijavítottuk az Európai Unió Bíróságának a sajtóközleményét
Az Európai Unió Bírósága hiányos és félrevezető sajtóközleményt tett közzé a C-932/19 számú ítéletről.
A közlemény hiányos, mert elhallgatja, hogy a devizahiteles törvények visszameőleges hatályúak. Pedig a visszamenőleges hatályra az Európai Központi Bank már 2014 júliusában felhívta a figyelmet.
A közlemény továbbá félrevezető, mert azt a benyomást kelti, mintha a bankok a devizahitelezés során betartották volna a hatályos törvényeket. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a bankok megsértették, többek között, a régi Hpt. 213. §-át.
Nem kell devizahiteles kárpótlási törvény
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Dobrev Klára (DK) és Jakab Péter (Jobbik) a devizahitelesek átverésével kívanja egyengetni politikai karrierjét. Az Európai Unió Bíróságának C-932/19. számú ítélete alapján nincsen szükség újabb devizahiteles törvényre! Az ítéletet alapján a magyar bíróságok kötelesek a régi Hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pontja alapján elszámoltatni a bankokat! Ha minden devizahitel semmis, akkor a bankok kötelesek visszafizetni az adósoknak a devizahitelezésen elért teljes nyereségüket.
Semmisek a Kúria devizahiteles Polgári Jogegységi Határozatai
Ezt már elismerte a kormány és az országgyűlés a T/8016 sz. törvényjavaslat indokolásában. Vajon beismeri-e az Alkotmánybíróság is? Erre várjuk a választ.
Interjú az Európai Unió Bíróságának a C-932/19 sz. ítéletéről (hitelsikerek.hu)
Ezt a döntést nagy várakozás előzte meg. A devizahitelesek ugyanis abban reménykedtek, hogy az Európai Unió Bírósága ezzel a döntésével megnyitja az utat a deviza-hitelszerződések tömeges érvénytelenítése előtt. Az ítéletről és annak következményeiről a hitelsikerek.hu weboldalon jelen meg egy interjú a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület elnökével. Olvassa el mi várható az EUB ítélete alapján.
Megsértette-e Brückner Gergely a Telex Etikai Kódexét?
Brückner Gergely cikket írt az Európai Unió Bíróságának C-932/19 számú ítéletéről. Brückner Gergely álláspontja szerint az ítélet a devizahitelesek számára rossz, és a devizahiteleseknek azt tanácsolja, hogy ne indítsanak pereket a bankjuk ellen. Brückner Gergely etikátlan módon hibásan idézi a bíróság ítéletét, jogi tanácsokat ad, annak ellenére, hogy ügyvédi engedélye nincsen, továbbá elhallgat fontos információkat […]
Ha Magyarország jogállam akkor semmis minden deviza-hitelszerződés (Petíció 1187/2020)
Nyílt levelet küldtünk az Európai Parlament magyar delegációjának tagjaihoz. A levelünk célja, hogy meggyőzzük a képviselő hölgyeket és urakat arról, hogy a 2014. évi 38-as törvény súlyosan sérti a jogállamiság elvét. Ha Magyarország meg akar felelni a jogállamiság követelményének, akkor alkalmazni kell a régi Hitelintézeti törvény 213. §-át több, mint 1,1 millió hitelszerződésre. Ez a […]
Alkotmányjogi panaszok a választási szabályok módosításai ellen
A Országgyűlés tavaly decemberben módosította parlamenti választások szabályait. Az új szabályok sértik a szabad választáshoz fűződő alapjogot, mert egyre erősebben korlátozzák a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek. Az Alkotmánybírósághoz fordultunk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a versenyfeltételek további koráltozását. Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi három módosítást: Az országos lista állításához […]
Kilenc éve küzdünk a devizahitelesek jogaiért – Petíció 1187/2020
Kilenc évvel ezelőtt, 2011 november 11. napján, tettük közzé elemzésünket a magyarországi bankok devizahitelezéséről. Ezt az évfordulót egy petícióval ünnepeljük! A jogállamiságról szóló vitát könnyen eldönthetjük: Magyarország mindaddig nem jogállam, amíg a deviza-hitelszerződések érvényben vannak. Hpt. 213. §(1) Olassa el a petíciónkat.
Mérföldkő vagy végállomás lesz-e az Európai Unió Bíróság döntése? (C-932/19)
Felkérjük az Európai Unió Bíróságának a bíráit, hogy hozzanak világos és egyértelmű döntést a C-932/19 számú ügyben! A devizahitelesek lassan egy évtizede küzdenek azért, hogy megszabaduljanak a deviza-hitelszerződések okozta szenvedésektől. A hitelszerződésekből eredő kötelezettségek a semmivé foszlottak 2013-ban, mert az adósoknak sikerült bizonyítaniuk, hogy a bankok megsértették a régi Hitelintézeti törvény (rHpt.) 213. § (1) […]
Semmisek a deviazhitel szerződések! (C-260/18, Dziubak)
Az Európai Unió Bírósága 2019. október 3. napján a kukába dobta a Kásler ügyben hozott korábbi C-26/13 sz. ítéletét! A bíróság mostani döntése egyértelműen kimondja, hogy kijavíthatatlanul semmisek azok a deviza-hitelszerződések, amelyekben tisztességtelenek az árfolyamrés alkalmazását előíró rendelkezések! Az ítélet indokolása teljesen mértékben azokon az érveken alapul, amiket a PITEE egyesület következetesen képvisel 2013 júliusa […]
Most dől el csökkenni fog-e a devizahitelesek tartozása a Kúria júniusi döntése után!
Titkos tárgyalásokat folytat a Kúria „tanácsadó testülete”, a magyar kormány és az Európai Unió Bizottsága az Európai Unió Bíróságának C-51/17 (Ilyés) és C-118/17 (Dunai) számú döntéseinek a jogkövetkezményeiről. A tárgyalások legfontosabb kérdése, hogy a bankok kárpótolni fogják-e a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségekért. A magyar bíróságok és a devizahiteles törvények évek óta jogellenesen védik a […]
Választási csalásra készül a Kúria? (EUB C-51/17)
A Kúria az Európai Választások befolyásolására készül! Ez derül ki a bíróság 2019. március 18-án kiadott sajtóközleményéből. A Kúria elismerte, hogy választási kampány végén készül eleget tenni az Európai Unió Bíróság (EUB) C-51/17 és C-118/17 számú döntéseiben meghatározott elvárásoknak. Az EUB ezen döntései arra kötelezik a Kúriát, hogy vizsgálja meg a deviza-hitelszerződések árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseit. […]
Megtört a jég! Fontos siker a deviazhiteleseknek (C-118/17)
A devizahiteles törvények jogtalanul varrják az adósok nyakába az árfolyamkockázat okozta veszteséget. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért! Ezt monjda ki a Európai Unió Bíróságának (EUB) 2019. március 14-én meghozott C-118/17 számú döntése. Az EUB a magyar bíróságokra bízza azt, hogy eldöntsék mikor és milyen módon kapnak kártérítést a devizahitelesek. […]
A Strasbourgi Birosag elutasitotta a devzahitelesek beadvanyait
Kedves Édeklődők, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította a devizahitelesek 2015-2016-ban benyújtott beadványait. Strasbourgi bíróság Elutasító határozat 2018.02.15. A bíróság több éven át ült a beadványokon. Az elutasító határozatot a devizahitelesek meghallgatása nélkül hozta meg. Az eultasító határozat indokolást nem tartalmaz. A bíróság eljárása jól mutatja, hogy a strasbourgi bíróság sem veszi komolyan a […]
Küldjön Nyílt levelet az Európai Parlament képviselőinek – Tisztelt Sargentini Képviselő Asszony!
Kérjük, küldje el az általunk megfogalmazott nyílt levelet Sargentini képviselő asszonynak, az Európai Parlament képviselojének, és kollégáinak, annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmét a devizahitelesek elnyomására!
Küldjön nyílt levelet az Európatanács főtitkárának elnökéhez – Tisztelt Jagland úr
Az Emberi Jogok Európai Bírósága jelenleg több eljárásban is vizsgálja a magyar devizahiteles törvények jogszerűségét. A Velencei Bizottság pedig már több szakvéleményt is készített a magyar bírósági rendszer működéséről. Jagland úr az Európa Tanács főtitkára. Jagland úr vezeti azt a nemzetközi szervezetet, amelyinek részei az Emberi Jogok Európai Bírósága, és a Velencei Bizottság. Jagland úrnak […]
60 devizahiteles adós küzd a devizahitelesek jogaiért
Köszönjük annak a 60 (hatvan) devizahitelesnek a segítségét, akik követték a felhívásunkat, és elküldék emailben az első nyílt levelet az Európai Bizottság alelnökének!
Hol tartanak az eljárások a strasbourgi bíróságon?
Segítséget kérük minden devizahitelesől, annak érdekében, hogy felhívjuk az európai döntéshozók figyelmét a devizahitelesek helyzetére! Több Európai intézmény is foglalkozik a devizahitelesek ügyével (az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európai Unió Bizottsága és az Európai Unió Bírósága). Az eljárásokat 2014-2016 között indítottuk. Sajnos eddig, egyik szervezet sem hozott döntést a folyamatban lévő eljárásokban. Annak érdekében, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét […]
A diktatúra bírái miatt bukik a demokrácia
A nyári szünetben sikerült elérnünk, hogy egy német jogi portál hírt adjon a magyar igazságszolgáltatásban tapasztalható anomáliákról. A bíróságok elvult jogfelfogása miatt távolodik Magyarország a demokratikus államok közösségétől. Az eredeti cikk, német nyelven, a német jogi hírportálon elérhető. Rechtsstaat in Ungarn: Die Demokratie von heute scheitert an den Richtern von gestern 2017.07.24., www.lto.de A cikk […]
Hazudott-e Darák Péter, a Kúria elnöke, a jogegységi eljárásról?
Darák Péter arról tájékoztatott minket 2016 májusában, hogy a jogegységi eljárás jogintézménye „több, mint száz éves múltra tekint vissza„. Utánajártunk a jogegységi eljárás jogintézmény eredetének, és kiderült, hogy a jogintézményt a kommunisták találták ki a Szovjetunióban 1924-ben. Nyílt levélben kérjük Darák Péter, hogy magyarázza el nekünk, miért nem mondott igazat tavaly májusban. Továbbá kérjük arra is, hogy […]
Hiánypótlási Beadvány – AB Panasz az önálló zálogjog ellen
Ismét lecsapott Dr. Bitskey Botond, a diktatúra főtitkára, a jogkereső állampolgárokra. Dr. Bitskey szerint, a decemberben közzétett Alkotmánybírósági panasz beadványunk, nem tartalmaz „alkotmányjogilag értékelhető érvekkel alátámasztott indokolást”. A főtitkár úr kilátásba helyezi, hogy elutasítja a benyújtott alkotmányjogi panaszokat, ha nem ad be mindenki 30 napon belül egy hiánypótlási beadványt. Ebben a bejegyzésben közzé tesszük a hiánypótlási beadványunk mintáját. […]
Az Európai Bizottság vizsgálja az önálló zálogjog bevezetését CHAP(2016)03884
Magyarország kormánya ismételten súlyosan megsértette a hitelesek emberi jogait azzal, hogy minden adósra kötelezően bevezette az önálló zálogjog intézményét! Egy demokráciában a parlamentnek nincs joga beavatkozni magánjogi szerződésekbe. A demokráciák alapelve a hatalmi ágak szétválasztása. Ezen elv eredményeként csak bíróságok állapíthatnak magánjogi jogokat és kötelezettségeket. Az OTP Bank és az UniCredit Bank Trócsányi László ügyvédi […]
Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk!
Köszönjük, hogy figyelemmel kísérték a munkánkat! Köszönjük a sok levelet, amit küldtek nekünk! Örülünk minden dicséretnek és a kritikának! Idén valóban kevesebb bejegyzést tettünk közzé a weboldalunkon, mint a korábbi években. Ennek az oka az, hogy a devizahiteles törvények elfogadása óta az Európai Unió és az Európa Tanács fórumain küzdünk a devizahitelesek jogaiért. Ezt a […]
Tartsa tiszteletben az OTP Magyarország törvényeit! (Fellebbezés)
Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy Dr. Lazányi Erika bíró, nyilvánvalóan részrehajló ítéltet hozott az OTP Bank 2016. évi közgyűlési határozatait illetően (Fővárosi Törvényszék, 38.G.42.120/2016/11.). Az elsőfokú ítélet indoklásából kiderül, hogy Dr. Lazányi Erika bíró, az OTP érdekében elhallgat tényeket, figyelmen kívül hagy törvényi rendelkezéseket, és szándékosan félremagyarázza a felperes nyilatkozatait. Elvárjuk a Fővárosi Ítélőtáblától, hogy javítsa ki az […]
Pert vesztettünk az OTP ellen – Dr. Lazányi Erika bíró
A Fővárosi Törvényszék elsőfokon elutasította a keresetünket, amit idén tavasszal indítottunk az OTP Bank ellen. Dr Lazányi Erika bíró szerint egy demokratikus jogállamban elfogadható az, ha egy bank elveszi az emberek vagyonát és aztán azt szétosztja nyereségként a részvényeseknek. Az Egyesület, mint részvényes, azt akarja elérni, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az OTP Bank […]
Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése
Kedves Kollegák! Ebben a bejegyzésben egy előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséhez szükséges kérelem van. A kérelmet bárki szabadon felhasználhatja. A kérelem célja felhívni az Európai Bíróság figyelmét arra, hogy a bíróságok Magyarországon fenntartások nélkül végrehajtják a Kúria és az Országgyűlés utasításait. A Kúria jogegységi döntései és a devizahiteles törvények egyaránt azzal a céllal készültek, hogy megakadályozzák […]
Mit lehet tenni a jogegységi határozatok ellen?
A Kúria közzé tette a harmadik jogegységi határozatát a deviza-alapú hitelszerződésekkel kapcsolatban (PJE 6/2013, 2/2014, 1/2016). A jogegységi határozatok indoklása alapján nyilvánvaló, hogy a jogegységi határozatok célja nem az igazságszolgáltatás. A Kúria bíráit kizárólag az a cél motiválja, hogy megfosszák a devizahiteleseket törvényes jogaiktól, és ezzel a devizahitelesek nyakába varrják az árfolyamkockázat okozta terheket. A Kúria határozatai bizonyítják, hogy Magyarország […]
A Fővárosi Törvényszéken múlik hogy fizet-e osztalékot az OTP
Keresetet indítottunk az OTP Bank Nyrt. ellen május elején annak érdekében, hogy a bíróság tiltsa meg a banknak, hogy idén osztalékot fizessen. Beperelte a PITEE az OTP-t. Fizethet-e osztalékot az OTP? (2016.05.05) A bank vezetősége eltitkolja a részvényesek elől, milyen pénzügyi következményei lesznek annak, ha a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megállapítja, hogy a devizahiteles törvények […]
Irány Strasbourg – Autó és Személyi Hitelesek
A PITEE egyesület vállalja azoknak a deviza alapú autóhiteleseknek és deviza alapú személyi hiteleseknek a jogi képviseletét, akik az Emberi Jogok Európai Bíróságától akarnak jogvédelmet kérni a parlament bankmentő lépéseivel szemben (2015. évi CXLV. törvény). Az európai emberi jogokkal ellentétesnek tartjuk azt, hogy a parlament törvényi eszközökkel az adósokra terhelte az árfolyamkockázat okozta veszteségeket. Célunk, […]
Az AB visszautasította az autóhitelesek és a személyihitelesek panaszait – Indulhatnak az újabb strasbourgi eljárások
Az Alkotmánybíróság (AB) visszautasította az autóhitelesek és a személyihitelesek panaszait (összevont ügyszám: IV/227/2016.). Az AB indoklása szerint elfogadható az, ha az Országgyűlés úgy erőszakolja ki a hitelszerződések módosítását, hogy az adós hallgatását úgy tekinti, mintha az adós beleegyezne a szerződésmódosításba (2015. évi CXLV. törvény 13. § (5) bek. és 18. § (3) bek.). Az adósoknak joguk […]
A strasbourgi ügyek 30%-a a devizahiteles törvények ellen irányul
A PITEE egyesület segítségével már 63 devizahiteles eljárás indult a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Dr. Berke Barna, államtitkár, márciusban elmondta, hogy 2015 végén 136 eljárás volt folyamatban a magyar állam ellen. Ha ehhez hozzáadjuk az idén indult devizahiteles eljárások számát, akkor jelenleg az összes eljárás kb 30% a devizahitelesek ügyében zajlik. Az államtitkár az ügyek gyarapodásával […]
Szolgáltató bíróságok – Nyílt levél Dr. Darák Péterhez
Újabb devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozaton dolgoznak a Kúria bírái. Adhat-e a Kúria a bírósági ítéletek tartalmát befolyásoló utasításokat a bíróságoknak? Mit takar a „Szolgáltató Bíróságokért!” elnevezésű program? Ez után érdeklődünk Dr. Darák Péternél, a Kúria elnökénél. Arra kérjük, Dr. Darák Pétert, hogy magyarázza el közérthetően, hogyan fér össze a „jogegységi határozat” intézménye a „tisztességes eljáráshoz” fűződő európai […]
Beperelte a PITEE az OTP-t. Fizethet-e osztalékot az OTP?
Megtámadta a PITEE a bíróságon az OTP közgyűlésének azt a határozatát, amelyik az osztalék kifizetéséről rendelkezik. Az Egyesület, mint részvényes, azt kéri kereset levelében, hogy a Fővárosi Törvényszék helyezze hatályon kívül a 2015. évi éves jelentés elfogadásáról és az osztalék kifizetéséről szóló döntéseket, mert a közgyűlés azokat a törvényi követelmények megsértésével hozta. PITEE keresetlevele az […]
A Strasbourgi bíróság befogadta a devizahitelesek beadványait (második kör)
A Strasbourgi bíróság – második nekifutásra – befogadta az egyesület által készített beadványokat. Már több mint húsz ügyben kaptunk a bíróságtól visszajelzést arról, hogy a bíróság a benyújtott kérelmet iktatta. Tavaly decemberben arról adtunk hírt, hogy a strasbourgi bíróság elutasította a devizahitelesek első közös kérelmét (A strasbourgi bíróság nem fogadta be az első csoportos keresetet, 2015.12.04). Akkor […]
Forintosítás – AB Panasz Hiánypótlás
Az autóhitelesek és a személyi hitelesek április 4. napjáig nyújthatnak be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, ha kártérítést akarnak kérni az árfolyamkockázatból eredő kárukért. Az Alkotmánybíróság a beadványokat el fogja utasítani. Azok a devizahitelesek, akik benyújtják a panaszt, az elutasítást követően fordulhatnak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz jogvédelemért. Dr. Bitskey Botond, az alkotmánybíróság főtitkára, hiánypótló felszólítást küldött az […]
Forintosítás – A személyi hitelesek is indulhatnak Strasbourgba
Az Országgyűlés megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy törvénnyel módosította a deviza alapú hitelszerződéseket. Az Alkotmánybíróság megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy megengedi a deviza alapú hitelszerződések törvénnyel történő módosítását. Ezek a jogsértések egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlanok. Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság jogsértései ellen az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tud […]
Jár-e jutalom azoknak a bíráknak, akik megszegik esküjüket? – Nyílt levél Dr. Handó Tündéhez
Sajtóhírek szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) pénzjutalmat kíván osztani azoknak a bíráknak, akik március 31-ig lezárnak több, mint két éve húzódó ügyeket. Ebbe a kategóriába beletartozik szinte az összes, korábban felfüggesztett devizahiteles per is. Az OBH eljárása azt a benyomást kelti, mintha az OBH pénzjutalommal akarná motiválni a bírákat arra, hogy megszegjék hivatali esküjüket. A félreértések […]
Bitskey Botond ellentmond saját magának is, ha szükséges
Január elején alkotmányjogi panasszal fordultunk az Alkotmánybírósághoz, mert az európai emberi jogokkal ellentétes az, ahogyan a bíróságok kezelik a devizahitelesek pereit (l. AB Panasz a kötelező keresetmódosítás ellen). Beadványunkra Dr. Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára, válaszolt. Álláspontja szerint a beadványunk „nem felel meg az Abtv.-ben foglalt feltételeknek, annak érdemi vizsgálatára nincs lehetőség” (l. IV/154-1/2016). Érdekes […]
A PKKB elutasította a keresetmódosításunkat
A PKKB elutasította a a 2016. január 4. napján benyújtott keresetmódosításunkat (Felhívás Keresetmódosításra). Az elutasító végzés ellen fellebbeztünk. Álláspontunk szerint súlyosan sértik a parlament által módosított eljárási szabályok a devizahitelesek tisztességes eljárashoz fűződő emberi jogát (Alaptörvény XXVIII. cikk). Egy demokratikus jogállamban a bírói kar egységesen utasítaná el ezeknek a törvényeknek a végrehajtását. Ezzel szemben Magyarországon […]
Forintosítás – Az autóhitelesek is indulhatnak Strasbourgba
A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulhatnak az autóhitelesek is. Ehhez első lépésként alkotmányjogi panaszt kell benyújtaniuk az alkotmánybírósághoz (AB). Az AB a beadványokat el fogja utasítani. Az elutasítást követően lehet indítani a strasbourgi eljárást. Az AB korábbi döntései (8/2014, 33/2015) vasútállomássá süllyesztették le a magyar alkotmánybíráskodás színvonalát. Az AB-hez ugyanis nem azért érdemes fordulni, mert az […]