Kategória: Bank

Nyílt Levél Dr. Vezekényi Ursula részére

Kúria 1055 Budapest Markó utca 16. 2013. június 19. Tárgy: Bírói Szakmai Konferencia – 2013. június 24. Tisztelt Tanácselnök Asszony! A Dr. Szász Károly 2013. május 31. napján kelt leveléből értesültünk arról, hogy a Kúria, a deviza alapú hitelezéssel kapcsolatos perek elbírálásában részt vevő bírák számára szakmai konferenciát szervezett 2013. június 24. napjára. A Kúria […]

A PSZÁF elnöke össze-vissza beszél! (72811-4/2013)

A PSZÁF elnöke titkos levelet írt a Kúriának 2013. május 31. napján azzal a céllal, hogy meggyőzze a Kúriát arról, hogy a bankok érdekei fontosabbak a jogállami értékeknél. A PSZÁF elnöke azt állítja, hogy a deviza alapú hitelek semmissé nyilvánítása esetén „bankpánik” és „államcsőd” veszélye fenyegetné az országot. Ellenben, ha a Kúria elutasítja a fogyasztó kereseteit, akkor […]

Kúria 2013. június 25. – 5 tagú bírói tanács

Öt bíróból álló tanács előtt fog zajlani a 2013. június 25. napjára kiírt felülvizsgálati eljárás. Ezt a döntést Dr Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője hozta, Dr. Vezekényi Ursula tanácselnök javaslatára. A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula, tanácselnök Dr. Osztovits András, bíró Dr. Pethőné Dr. Kovács Ágnes, bíró Dr. Török Judit, bíró Dr. Csőke Andrea, […]

Felülvizsgálati eljárás 2013.06.25. – Ellenkérelem

A Fővárosi Törvényszék 2012. december 7. napján kimondta, hogy érvénytelen (semmis) az a deviza-alapú hitelszerződés, amelyik nem tartalmazza a devizaváltás után felszámolt költséget, amit a PSZÁF és az OTP dokumentumai “árfolyamrésnek” neveznek. Az OTP Bank felülvizsgálati eljárást kezdeményezett idén februárban, annak érdekében, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a  Fővárosi Törvényszék ítéletét. A Kúria kérésére, […]

Mi a költség? – Jogállami válaszok a Kúria kérdéseire

A 2013. június 25. napjára kiírt tárgyalás előkészítése során a Kúria kérdéseket intézett a Legfőbb Ügyészhez a pénzügyi szolgáltatások árazásával kapcsolatban (Mi a költség? – A Kúria a Legfőbb Ügyész állásfoglalását kéri,) A Legfőbb Ügyész 2013. május 9. napján megfogalmazta a válaszait a feltett kérdésekre (A Legfőbb Ügyész mentőövet dob az OTP-nek). Álláspontunk szerint a Legfőbb […]

A Legfőbb Ügyész mentőövet dob az OTP-nek (P.KvFG.3709/2013)

Megkaptuk a Legfőbb Ügyész szakvéleményét a Kúria által feltett kérdésekre (l. Kúria kérdései). A szakvélemény tartalma és eredménye a magyar fogyasztóvédelem szempontjából tragikus. A Legfőbb Ügyész egy zavaros gondolatmenet végén jut el arra a következtetésre, hogy „Ezért a szerződésben az árfolyamrés feltüntetésének mellőzése a szerződés semmisségét nem eredményezi.” (Szakvélemény 23. oldal) A Legfőbb Ügyész azonban […]

A PSZÁF jóváhagyja az AXA törvénysértéseit

Az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe 2012 július 1. napjától 1,25-1,70 százalékponttal megemelte a „Plusz” elnevezésű, deviza alapú hiteltermékeinek az ügyleti kamatát. A bank az egyoldalú kamatemelést mindössze a „forrásköltségek kedvezőtlen változásával” indokolta. A bank nem részletezte – sem sajtóközleményben, sem a honlapján megjelenő tájékoztatójában – azokat a közgazdasági, piaci indokokat melyek alapján a […]

Mi a költség? – A Kúria a Legfőbb Ügyész állásfoglalását kéri

A magyar igazságszolgáltatáson kifogott a „költség” kifejezés! A devizahitelesek perei rávilágítottak a magyar jogrendszer egyik gyenge pontjára. A törvényalkotó eddig összesen kb. 750 helyen használta a „költség” kifejezést (forrás net.jogtar.hu), minden bizonnyal azt feltételezve, hogy ez a kifejezés mindenki számára könnyen érthető. Az elmúlt 10 évben hozott bírósági ítéletek alapján azt is lehetne hinni, hogy […]

Van-e értelme perelni a bankokat?

Az elmúlt hetekben egyre többen fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy tudunk-e segítséget nyújtani pert indítani a bankok ellen. A Fővárosi Törvényszék decemberi jogerős közbenső ítélete óta egyre több elsőfokú bíróság ítéletről lehet olvasni a neten, amelyek ugyancsak megállapították egyes deviza-hitelszerződések érvénytelenségét. Ezzel szemben a Szász Károly a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az elnöke, […]

Árfolyamrés: 80.000.000.000 forint! Ez nem költség?

Magyarország egy olyan ország, ahol jobban jár az, aki hazudik, annál, aki igazat mond; ahol jobban jár az, aki áthágja a törvényeket annál, aki megpróbálja betartani őket. A közismert közmondás szerint „a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát„. Ez a népi bölcsesség arra utal, hogy a hazug emberek lebuktatásához általában elegendő józan paraszti […]

„Átverik a hiteleseket” (csakakorrekt.blog.hu)

Egyesületünk híre terjed a világban. Egyre többen ismernek minket. Egyre többen figyelik a munkánkat. A Facebookon a minap átléptük az 1.000 like-ot. Köszönjük a támogatást! Kérjük, segítsenek továbbra is növelni az ismertségünket! A növekvő ismertségünk ellenére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) úgy tesz mintha nem léteznénk. Hónapok óta hiába várunk arra, hogy a PSZÁF […]

Meghívó – 2013. június 25., 10 óra – Kúria

Véget vet-e a Kúria a hónapok óta tartó hazudozásnak? Megálljt parancsol-e az igazságszolgáltatás a politikai elit ámokfutásának? Lehet-e Magyarországon végérvényesen pert nyerni a bankok ellen? Ezekre a kérdésekre keressük a választ 2013. június 25. napján 10 órától a Kúria 2. sz. tárgyalójában! Kísérje figyelemmel a munkánkat!

Szolnoki koncepciós perek a devizahitelesek ellen? (3.P.21.893/2011/40)

Idén március elején elterjedt a híre annak, hogy a Szolnoki Törvényszék megerősítette a Szolnoki  Városi Bíróság egyik döntését, amiben a Városi Bíróság elutasította egy fogyasztó keresetét az OTP Bank Nyrt. ellen. A szolnoki bíróságok ítéleteiket azzal a közismert érvvel indokolják, miszerint az árfolyamrés nem lenne költség.  A Szolnoki Törvényszék ítélete azért figyelemre méltó, mert előtte – tavaly decemberben […]

Bűnözők kezében van-e az igazságszolgáltatás?

Több mint egy éve foglalkoztatja a magyar igazságszolgáltatást az a kérdés, hogy vajon befolyásolja-e a deviza-alapú hitelek költségeit a bankok saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamai közötti különbség (értsd árfolyamrés) mértéke. Erre a kérdésre az egyetemes közgazdaságtan „igennel” válaszol, mert az árfolyamrés költségnövelő hatását matematikai módszerekkel bizonyítani lehet. Az árfolyamrés költségnövelő hatását a magyar állami szervek […]

Folytatódik a közérdekű kereset az OTP ellen

2011. december elején közérdekű keresetet indítottunk az OTP Bank Nyrt. ellen, amiben kértük a bíróságot, hogy semmisítse meg a banknak, azt az általános szerződési feltételét, amelyikben a bank az egyoldalú szerződésmódosítás jogát fentartotta. Álláspontunk szerint a kikötés semmis, mert a kikötés tartalma nem egyértelmű. Az eljárás 2012 elején elakadt, mert a bíró az eljárást meg […]

Előadás: Készíts beadványt a Kúriához!

2013. február 18. napján taulmányi versenyt hirdettünk egyetemistáknak és ügyvédjelölteknek „Készíts beadványt a Kúriához!” címmel (Felhívás – Tanulmányi verseny). A tanulmányi verseny célja az volt, hogy lehetőséget adjunk fiatal jogászoknak, elméleti ismereteiket egy aktuális eset megoldásán alkalmazni.  Az egyesület elnöke 2013. március 1. napján előadást tartott a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán. Az előadás témája az […]

Másolta-e az OTP a felülvizsgálati kérelmét?

A Kúria lesz kénytelen foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy vajon érvényes-e az a deviza-alapú hitelszerződés, amelyikben nincsen feltüntetve az adott bank saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamai közötti eltérés, az ún. „árfolyamrés”, értéke. A törvény szerint semmis az a hitelszerződés, amelyikben nincsen az összes költség feltüntetve. A per kimenetele ezért attól függ, hogy vajon befolyásolja-e a […]

A PBT írásba adta, hogy az árfolyamrés költség… (H-PBT-H-282/2013.)

Az elmúlt évben a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) több eljárásban is foglalkozott az „árfolyamrés” kérdésével. Ezen a weboldalon beszámoltunk arról, hogy a PBT tavaly májusban még összekeverte az „árfolyamrést” az „árfolyamkockázattal” (H-PBT-H-1128/2012.). Aztán augusztusban azt állította, hogy az árfolyamrés nem költség, ezért nem is kellett a teljes hiteldíj mutató (THM) számítása során figyelembe venni (H-PBT-H-2079/2012.). […]

Készíts beadványt a Kúriához!

Tanulmányi verseny egyetemistáknak és ügyvédjelölteknek Az OTP Bank Nyrt. 2013. február 1. napján benyújtotta felülvizsgálati kérelmét a Kúriához, a Fővárosi Törvényszék 2012. december 7. napján kelt ítélete ellen. A bank jogszabálysértőnek tartja a Fővárosi Törvényszék ítéletét, amiben a bíróság kimondta egy devizahitel szerződés érvénytelenségét, mert a szerződésben nincsen az összes költség feltüntetve. Tedd próbára a tudásod!A résztvevőktől […]

Mire készül az OTP?

Minden korábbi ellenkező híradás ellenére az OTP Bank – ismereteink szerint – még nem nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához (l. „A felek által kötött kölcsönszerződés érvénytelen” (43.Pf. 636.553/2012/7)). A felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő 2013. február 7-ig lejár. Az OTP jogászainak tehát már csak néhány napjuk maradt arra, hogy összefoglalják és papírra vessék […]

A Legfőbb Ügyész is a PITEE álláspontját támogatja

A Legfőbb Ügyész 2012. október 11. napján szakmai véleményt fogalmazott meg, a Kúria felkérésére, arról, hogy tisztességtelen szerződéses gyakorlat-e az, hogy a bankok a deviza-alapú hitelszerződések folyósítása és törlesztése során eltérő deviza-árfolyamokat (deviza-vételi és deviza-eladási) használnak. A Legfőbb Ügyész szakmai véleményének a legfontosabb megállapításai az alábbiak:

„A felek által kötött kölcsönszerződés érvénytelen” (43.Pf. 636.553/2012/7)

A Fővárosi Törvényszék 2012. december 7. napján kimondta, hogy érvénytelen (semmis) az a deviza-alapú hitelszerződés, amelyik nem tartalmazza a devizaváltás után felszámolt költséget, amit a PSZÁF és az OTP dokumentumai „árfolyamrésnek” neveznek (43.Pf. 636.553/2012/7). Ez az ítélet másfél év munkájának az eredménye. Ez alatt az idő alatt elolvastunk több tucat devizahitel-szerződést; összegyűjtöttük az állami szervek […]

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy egy devizahitel-szerződés érvénytelen!

A Fővárosi Törvényszék 2012. december 7. napján kihirdetett közbenső ítélete szerint érvénytelen az a devizahitel-szerződés, amelyik nem tartalmazza az árfolyamrés értékét! Az ítélet írásbeli indoklása még nem áll a rendelkezésünkre. Amint megkapjuk, közzé fogjuk tenni. Az ítélet alapján javasoljuk, hogy mindenki kezdeményezzen eljárást a bankja ellen a Pénzügyi Békéltető Testület előtt. Örülünk, hogy sokan figyelemmel […]

Jogállam vagy Diktatúra?

Az igazságtalan állam, nem más mint egy rablóbanda Aurelius Augustinus Kedves Érdeklődők! Ma délben ítéletet hírdet a Fővárosi Törvényszék. A kereset tárgyát képező devizahitelszerződés semmis, amit matematikai módszerekkel bizonyítani lehet. Ha Magyarország jogállam, akkor a bíróság meg fogja állapítani a szerződés semmisségét. Az eljárásról és a matematikai bizonyításról az elmúlt hetekben beszámoltunk. Az eljárásról: Egy […]

A PSZÁF viselkedése hazug és ostoba

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2004-2010 között évente legalább egyszer leírta, hogy az „árfolyamrés” egy a devizahitelekhez kapcsolódó speciális költség (A PSZÁF és az árfolyamrés). A PSZÁF javaslatára az Országgyűlés 2010-ben megszüntette a deviza alapú ingatlanhitelek esetében az árfolyamrés alkalmazását. 2011-ben felhívtuk a PSZÁF figyelmét arra, hogy semmis az a devizahitel-szerződés, amelyik nem tartalmazza […]

Az OTP Bank azzal kérkedett, hogy az övé kicsi!

Az OTP Bank Nyrt. 2007 augusztusában vezette be Világhitel elnevezésű termékét. A Világhitel konstrukció különlegessége abban állt, hogy a hitelfelvevő szabadon eldönthette, hogy a bank melyik devizában (forint, jen, euró, svájci frank) tartsa nyilván a hitelt az adott hónapban. A döntést segítendő a bank sms-ben értesítette a hitelfelvevőt arról, hogy az esedékes hónapban, melyik devizanemben […]

A PSZÁF elismerte, hogy az árfolyamrés költség!

Költség-e az árfolyamrés? Ez az egy kérdés mindennél jobban kifejezi a magyar demokrácia kudarcát. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) úgy tesz, mintha nem tudná a választ. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) úgy tesz mintha nem értené a kérdést. A bíróságok pedig úgy tesznek, mintha egy nagyon nehéz és rendkívül bonyolult jogi kérésről lenne szó. […]

Az OTP elismerte a hitelszerződés semmisségét!

A múlt héten megtartott nyilvános tárgyalásról sokan csalódottan távoztak. Csalódott az, aki azt várta, hogy egy bíróság végre kimondja, hogy bankok szerződéses gyakorlata, sok esetben, jogszabálysértő volt. Csalódott az is, aki azt hitte, hogy az OTP Bank Nyrt. képviselője felkészülten és érvekkel felfegyverkezve próbálja megvédeni ügyfele érdekeit. És csalódott az is, aki csak azt akarta […]

ítélethirdetés elnapolva

Kedves Érdeklődők! A bíróság nem hozott ítéletet a tárgyaláson. A bíróság az ítélethirdetést a jövő hét második felére elnapolta. A tárgyalás rövid volt és szűkszavú. Nem tudjuk, hogy a bíróság mit gondol az érveinkről. Nem tudjuk, hogy a bíróság mit gondol az OTP érveiről. Nem tudjuk, hogy a bíróság mit gondol az elsőfokú ítélet tartalmáról. Nem tudjuk, […]

Az OTP a törvény csapdájában

A holnapi tárgyalás egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy meggyőzzük a bíróságot arról, hogy az OTP Bank Nyrt. saját deviza-eladási és deviza-vételi árfolyamai közötti különbség (ún. árfolyamrés) befolyásolta a per tárgyát képező deviza alapú hitel költségeit, ezért az árfolyamrés értékét a szerződésben fel kellett volna tüntetni; és mivel az árfolyamrés értéke nincs feltüntetve a szerződésben, […]

Tárgyalás: Markó utca 27. II. em. 43.

Kedves Mindenki! A szerdai tárgyalás a Fővárosi Törvényszék Markó utca 27. sz. épületében lesz. A tárgyalóterem eredeti száma: II. em. 43. (az idéző végzést lent találjátok). Néhány hete jeleztük a bíróságnak, hogy reményeink szerint sok érdeklődő el fog jönni, ezért elképzelhető, hogy másik termet kapunk. Ma reggel a kezelőirodán még mindig a II. em 43. […]

Árfolyamrés

Több mint egy éve tettük közzé fogyasztóvédelmi elemzésünket a devizahitelezésről. Az elemzésünkben leírtuk, hogy a devizahitelekhez kapcsolódik egy speciális költség, amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábbi dokumentumaiban „árfolyamrésnek” nevez. Felhívtuk a PSZÁF és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) figyelmét arra, hogy az árfolyamrés értékét a bankok a devizahitel-szerződésekben nem tüntették fel, ellenben a […]

Menekül a PBT a döntés felelőssége elől (167803-2/2012)

A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT)  úgy foglalt állást a 2012. augusztus 24. napján kelt határozatában, hogy a „THM számítása során az árfolyamrést semmilyen jogcímen nem kellett, és nem is lehetett figyelembe venni“ (H-PBT-H-2079/2012). A PBT ezt a megállapítást annyira fontosnak tartotta, hogy a biztonság kedvéért négyszer is beleírta a határozatba. Aki már ellenőrizte a saját […]

Nyílt Levél Dr. Szász Károlynak

Tisztelt Dr. Szász Károly, elnök úr! Matematikai számításokkal bizonyítható, hogy a bankok 2005-2009 között eltérő paraméterek figyelembevételével számolták ki a devizahitelek teljes hiteldíj mutatóit (THM). A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az lenne a feladata, hogy ellenőrizze a pénzügyi közvető rendszer működését. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a PSZÁF-nak nem tünt fel, hogy a bankok által végzett […]

Indítson PBT eljárást a bankja ellen! (2. rész) – Számítsa ki a szerződese THM-jét!

A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy hibásak a bankok THM számításai. Van ugyanis egy olyan érték, amit egyes bankok figyelembe vettek a devizahiteleik THM számításai során más bankok pedig nem (Az OTP Bank vagy a K&H Bank devizahitelesei menekülnek-e meg a bankok szorításából?). Tekintettel arra, hogy a THM számítás módját jogszabály rögzítette, felmerül a kérdés, […]

PSZÁF-LEAKS! – Dr. Szász Károly levélben javasolta az önkormányzatok adósságait a bankokra terhelni?*

Egy ismeretlen PSZÁF munkatárs eljuttatta hozzánk a PSZÁF elnökének egyik levelét, amit Orbán Viktornak küldött. A levélben a PSZÁF elnöke arról ír, hogyan lehet kényszeríteni a bankokat az önkormányzatok adósságainak átvállalására. Kérjük, olvassa el, a PSZÁF elnökének levelét, és akkor megérti, hogy a bankok miért nem fejtenek ki jelentősebb ellenállást a kormányfő legújabb ötlete ellen.

PSZÁF – Hallgat mint süket disznó a búzában

A PSZÁF hetek óta nem ad magyarázatot arra, hogy az elmúlt években, miért nem vette észre, hogy a K&H Bank Zrt. és az OTP Bank Nyrt. eltérő módon számította ki a devizahitel-szerződésekben feltüntetett teljes hiteldíj mutató (THM) értékét! A PSZÁF hetek óta úgy tesz, mintha fogalma sem lenne arról, hogy milyen összefüggésben van a bankok […]

PBT – A kendőzetlen korrupció (Ügyiratszám: 145252-5/2012)

Magyarországon hanyatlik a demokrácia. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) ítélkezési gyakorlata jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az emberek elfordulnak a demokratikus társadalmi berendezkedéstől. A PBT úgy tűnik mindent megtesz annak érdekében, hogy a szőnyeg alá söpörje az árfolyamrés miatt semmis devizahitel-szerződések ügyét. Erre újabb példa a PBT 145252-5/2012. sz. elutasító határozata. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, hogyan fog össze a […]

Előadás: Jogeset Devizahitel

Hogyan ellenőrizzük egy fogyasztiói devizahitel-szerződés semmisségét? Az egyesület elnöke 2012. október 5. napján előadást tartott a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán „Jogeset Devizahitel – Hogyan ellenőrizzük egy fogyasztiói devizahitel-szerződés semmisségét?” címmel. Az előadás egy gyakorlati példán keresztül mutatta be azokat a gondolati lépéseket, amelyek elvezetnek a devizahitel-szerződések semmisségének megállapításához. A jogi egyetemi képzésnek az egyik legfontosabb célja, hogy […]

Indítson PBT eljárást a bankja ellen! (1. rész) – Beadványok

Tegye próbára a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) szavahihetőségét és jogállami elkötelezettségét! A devizahitelek semmissége matematikai módszerekkel bizonyítható! A múlt héten hírt adtunk a PBT 2012. augusztus 24. napján kelt határozatáról, amelyben a PBT úgy foglalt állást, hogy a „THM számítása során az árfolyamrést semmilyen jogcímen nem kellett, és nem is lehetett figyelembe venni“ (Az OTP Bank vagy […]

Megúszhatja a Raiffeisen Bank a 290 millió forintos bírságot

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2012. szeptember 19. napján közigazgatási határozatot adott ki a Raiffeisen Bank Zrt. ügyében, amelyben kötelezte a bankot több mint 80 millió forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére és a bank ügyfelei javára mintegy 290 millió forint visszatérítésére (l. H-FH-I-B-1011/2012. számú határozat). Álláspontunk szerint a PSZÁF határozata nem felel meg a törvényi követelményeknek, ezért az minden valószínűség […]

Az OTP Bank vagy a K&H Bank devizahitelesei menekülnek-e meg a bankok szorításából?

SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest, 2012. szeptember 27. Precedens értékű határozatot hozott a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). A határozat alapján semmisek az OTP Bank Nyrt. 2005 után kötött devizahitel-szerződései, mivel az érintett devizahitel-szerződésekben a THM értéke hibásan lett megadva. Elképzelhető, hogy a PBT határozata más bankok devizahitel-szerződéseit is érinti. Egyesületünk 2011. novemberében jelentette meg fogyasztóvédelmi elemzését a hitelintézetek […]

A THM-Paradoxon

2011. november 11. napján megjelent fogyasztóvédelmi elemzésünkben leírtuk, hogy a devizahitelek semmissége egyszerű matematikai módszerrel bizonyítható. Ezt a matematikai bizonyítást neveztük el „THM-Paradoxonnak„. A Főváros Ítélőtábla 2012. június 26. napján kelt 4.Pf.20.580/2012/3. ítéltében használja a THM-Paradoxon megjelölést, de az indoklás alapján nyilvánvaló, hogy a Főváros Ítélőtábla nem értette meg, hogyan működik a matematikai bizonyítás (l. […]

A Fővárosi Ítélőtáblának beletört a bicskája a THM-Paradoxonba (4.Pf.20.580/2012/3.)

A Fővárosi Ítélőtábla meghozta az első ítéletét az egyesületünk által 2011. november 11. napján közzétett érvekkel kapcsolatban. Megtisztelve érezzük magunkat, mert a Fővárosi Ítélőtábla átvette az egyesületünk által kitalált „THM-Paradoxon” megjelölést (l. Fogyasztóvédelmi Elemzés). Örülünk, hogy a munkánk az igazságszolgáltatás berkein belül is kezd visszhangra találni! Az ítélet indoklása viszont azt mutatja, hogy a Fővárosi […]

A PBT továbbra is a bankokat védi (H-PBT-H-1623/2012)

A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) július közepén újabb határozatot hozott a bankok védelme érdekében (H-PBT-H-1623/2012). A határozat azt bizonyítja, hogy a PBT törvénysértést is hajlandó elkövetni annak érdekében, hogy megvédje az eljárásban résztvevő pénzintézetet. Korábban beszámoltunk egy PBT határozatról (H-PBT-H-1128/2012), melynek az indoklása megkérdőjelezi az eljáró tanács szakmai felkészültségét (l. A PBT is a bankokat védi 2012.07.12). […]

A PBT is a bankokat védi (H-PBT-H-1128/2012)

Néhány hete beszámoltunk a  Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik ítéletéről, aminél egyértelműen tettenérhető a bíróság elfogultsága a bankokkal szemben (l. Egy bírósági ítélet, aminél kilóg a lóláb). A bíróság ugyanis az ítélet meghozatala során szándékosan figyelmen kívül hagyta azokat a tényeket, amelyek a devizahitel-szerződés semmisségét támasztják alá. Ebben a cikkünkben bemutatjuk a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) […]

Hogyan válasszunk ügyvédet?

Egyre több devizahiteles gondolkozik az emelkedő törlesztő-részletek szorításában azon, hogy bírósági úton próbálja meg elérni a törlesztő-részletének csökkentését. Az újságok szinte napi rendszerességgel adank hírt arról, hogy egy újabb bírósági eljárás indult valamelyik bank ellen. Ezen kívül hallani lehet olyan ügyvédekről és jogsegélyszervezetekről is, amelyek csoportokat szerveznek közös perindítás céljából (l. közös kereset). Tisztelet és elismerés illet meg […]

Egy bírósági ítélet, aminél kilóg a lóláb

Pert vesztettünk a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) 2012. április 18. napján. A pert egy fogyasztó képviseletében indítottuk az OTP Bank Nyrt. ellen. A keresetlevélben kértük a bíróságtól, hogy állapítsa meg egy devizahitel-szerződés semmisségét, mert a devizahitel-szerződés nem tartalmazza a devizahitel-szerződéshez kapcsolódó összes költséget és a költségek százalékban kifejezett értékét. Minden bírósági ítélet annyit ér, amennyire meggyőző az ítélet indoklása! […]