Nincs szükség devizahiteles törvényekre!

A törvényi keretek megvannak a bankok elszámoltatásához, ezért nincs szükség újabb jogszabályokra! A bankokat el lehet számoltatni az 1959-ben elfogadott polgári törvénykönyv rendelkezései szerint. A magyar bírák és közjegyzők jelenleg megtagadják a régi polgári törvénykönyv alkalmazását. Kizárólag ez az oka annak, hogy a devizahitelesek helyzete nincs megoldva, több mint tíz éve. A 2014-ben elfogadott devizahiteles […]
Ezért vonatkozik a C-630/23 sz. ítélet az árfolyamrésre (válasz portfolio.hu)

Ha a devizahiteles törvények (és a polgári jogegységi határozatok) őszinte célja a fogyasztók védelme, akkor miért nem mondhatnak le a fogyasztók erről a védelemről? Ha egy deviza alapú hitelszerződés semmis/érvénytelen, akkor miért nem alkalmazzák a bíróságok a polgári törvénykönyv rendelkezéseit az elszámoláshoz? Ha a Lendvai & Szörényi Ügyvédi Iroda tagjai tisztességes ügyvédek, akkor miért képviselik […]
Ezért tisztességtelen az összes kockázatfeltáró nyilatkozat (C-630/23)

Azt OTP Bank Nyrt. azt állítja, hogy tisztességesen tájékoztatta az ügyfeleit a deviza alapú hitelekhez kapcsolódó kockázatokról. Ez az állítás bizonyíthatóan hamis. A valóság az, hogy az OTP Bank nem tájokoztatta egyetlen ügyfelét sem tisztességesen a deviza alapú termékekhez kapcsolódó kockázatokról. Ha Magyarország jogállam lenne, akkor az OTP Bank Nyrt. soha egyetlen pert sem nyert […]
Nyílt levél az AxFina Zrt. ügyvédeinek

Magyarország nem jogállam, mert Magyarországon a pénzügyi vállalkozásoknak nem kell betartaniuk a törvényeket. Ha egy pénzügyi vállalkozás tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmaz, akkor a bíróságok megtagadják a megkárosított fogyasztók jogvédelmét. Ez történik több mint tíz éve a devizahitelesekkel a bíróságokon. A jog tiszteletének hiánya a teljes igazságszolgáltatást átjárja. A bírák mellett számtalan ügyvéd is arra építette […]
Hogyan veszíti el a magánadósság a „magán” jellegét? (C-630/23)

Avagy: hol tart a devizahitelesk ügye az Az Európai Unió Bíróságának 2025. április 30. napján kelt C‑630/23. számú döntése alapján? Az Európai Unió Bíróságának (EUB) C-630/23 számú döntése értelmében az Európai Unió fogyasztóvédlemi irányelveivel ellentétes a Kúria 6/2013 számú polgári jogegység határozatának az 5. pontja. Az 6/2013. sz. PJE ezen pontja szerint, ha egy deviza-hitelszerződés […]
Semmis a rendőrség adatkérése

A Budapesti Rendőr- Főkapitányság adatkérése nem felel meg a büntetőeljárásról szóló törvény által támasztott tartalmi feltételeknek. Ha Budapesti Rendőr- Főkapitányság elkötelezett a jogállamiság iránt, akkor ki fogja javítani az adatkérést.
Feljelentés a PITEE ellen! Üzent a Rendőrség

A Budapesti Rendőr- Főkapitányság eljárást folytat rágalmazás vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A PITEE egyesület több, mint tízenöt éve küzd azért, hogy Magyarország egy demokratikus jogállamá váljon. Mi mindig betartjuk a törvényeket! Ezért, a törvényi keretek között, mindenben együttműködik az ügyészséggel és a rendőrséggel.
A Budapesti Ügyvédi Kamara védi a nyerészkedő ügyvédeket
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Dr Tóth M. Gábor, megtagadta, hogy fegyelmi vizsgálatot indítson dr. Imre András, dr. Törös Judit és dr. Szabadkai Csilla budapesti „ügyvédek” ellen, akik közel 2.000.000 forintot húztak le különböző bírósági eljárásokban a devizahiteles adósokról. Dr Tóth M. Gábor szerint nem követnek el fegyelmi vétséget azok az ügyvédek akik aktívan közreműködnek […]
Hol tartanak a fegyelmi eljárások?

Két hónappal ezelőtt fegyelmi bejelentést tettünk négy nyerészkedő ügyvéd ellen, mert elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy az ügyvédi kar egyes tagjai jelentős anyagi hasznot húznak a devizahitelesek kifosztásán.
Fegyelmi bejelentés nyerészkedő ügyvédek ellen!
Évek óta köztudott, hogy sok ügyvéd nyerészkedik a devizahitelesek nyomorán. A PITEE egyesület most négy ügyvéd esetében fegyelmi bejelentést tett a budapesti és a szegedi ügyvédi kamaráknál.
AB Panasz a devizahiteles törvények ellen (Hiánypótlás)

A devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait, mert a DH törvényeknek visszamenőneleges hatályuk van. Az Alkotmánybíróság pedig megpróbál kibújni a döntés felelossége alól.
Nyílt Levél Szöllősi Györgyinek (Egyenes Beszéd, atv)

Örömmel látjuk, hogy újságok, hírportálok és most egy tv-műsor is foglalkozik az Európai Unió Bíróságának C-705/21. számú ítéletével. A szavak helyes használatának a helyreállítása érdekében megosztottuk egy levélben észrevételeinket Szöllősi Györgyivel, az atv műsorvezetőjével.
AB Panasz a devizahiteles törvények ellen

A devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait, mert a DH törvényeknek visszamenőneleges hatályuk van. A PITEE egyesület ismét az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a DH törvényeket.
Védi-e az Európai Unió joga a devizahiteleseket? (C-705/21)

Az Európai Unió Bírósága (EUB) most csütörtökön (április 27.) készül ítéletet hirdetni a C-705/21 számú ügyben.
Ez az ügy fontos a devizahitelesek számára, mert a devizahitelesek abban reménykednek, hogy az EUB döntése rákényszeríti a bankokat egy újabb elszámolásra.
A „Hitelsikerek” interjút készített a PITEE egyesület elnökével.
Az EUB az elmúlt közel 10 évben számtalan alkalommal vizsgálta a devizahiteles törvényeket. A bírák
eddig jótékonyan szemet hunytak a törvények visszamenőleges hatálya felett. Ha az EUB bírái a visszamenőleges hatályú törvényalkotást továbbra sem hajlandóak észre venni, akkor azzal az Európai Unió demokratikus berendezkedését ássák alá.
Ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk

A magyar bíróságok súlyosan megszegik alkotmánys kötelezettségüket, azzal, hogy érvényben tartják a deviza-hitelszerződéseket. A szerződések érvényben tartása ugyanis ellentétes a régi Hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pontjával. Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a bíróságok szemet hunynak a bankok törvénysértései felett annak érdekében hogy megvédjék a bankok pénzügyi érdekeit. Arra kérjük, az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB), hogy vizsgálja meg a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatát.
#AllForJan Award 2021 – Nyílt levél Věra Jourová-nak

Kérjük Věra Jourová-t, hogy győzze meg Dull Szabolcsot arról, hogy a Telex szerkesztősége csatlakozzon a Korrektor.hu öszabályozó platformhoz.
Dull Szabolcs váltja-e Gulyás Gergelyt a kormányinfó élén?

Dull Szabolcs meggátolja a nyilvános vitát az ujságírói etikai kóderől, és meggátolja azt is, hogy egy független szervezet ellenőrizze a telex.hu munkatársainak az elkötelezettségét a demokratikus értékék iránt. Szabolcs így vonja ki a Telex-et a társadalom demokratikus kontrollja alól.
Ha Ön azt szeretné, hogy a Telex munkatársai elszámoltathatóvá váljanak a közönség előtt, akkor szólitsa fel a Telex főszerkesztőjét emailben arra, hogy csatlakozzon a Telex a korrektor.hu öszabályozó plattformhoz!
Brückner Gergő újságíró hamisít, elhallgat és manipulál (telex.hu)
Brückner Gergő megsértette az újságírók etikai kódexét azzal, ahogyan az Európai Unió Bíróságának C-932/19 számú ítéletéről tudósított. Felkérjük Dull Szabolcsot, a telex.hu főszerkesztőjét, hogy vegye komolyan azt etikai aggodalmakra vonatkozó jelzésünket. Felkérjük a sajtószabadság mellett elkötelezett olvasókat, hogy mindaddig NE támogassák a telex.hu hírportált, amig a telex.hu újságírói nem tartják be az újságírói etikai kódex elvárásait.
Lengyel bíró, magyar bíró – két jó barát
A lengyel Alkotmánybíróság október elején tartott szóbeli ítélethirdetést a K 3/21. sz. ügyben. A nyilvánosság érdeklődve és aggodalommal eltelve várta az ítélethirdetést, mivel a döntésnek várhatóan romboló hatása lesz Lengyelország és az Európai Unió viszonyára. A hitelsikerek.hu weboldalon megjelent írásból megismerheti az eljárás részleteit. Az írásból továbbá az is kiderül is, hogy a lengyel bírák […]
Eb ura fak-óff! Varga Zs. András nem királyunk!
Alkotmányjogi panasz a devizahitelesek védelmében! Megtámadtuk a 6/2021. számú PJE határozatot és Varga Zs. András bírói kinevezését. A 6/2021. számú PJE határozat sérti a tisztességes eljárás követelményét, mert a PJE határozat, önkényesen, négyszintűvé alakítja át az egyébként háromszintű bírósági rendszert. (lsd. 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 41/B.~§ (1) bekezdés) Továbbá a […]
Kijavítottuk az Európai Unió Bíróságának a sajtóközleményét

Az Európai Unió Bírósága hiányos és félrevezető sajtóközleményt tett közzé a C-932/19 számú ítéletről.
A közlemény hiányos, mert elhallgatja, hogy a devizahiteles törvények visszameőleges hatályúak. Pedig a visszamenőleges hatályra az Európai Központi Bank már 2014 júliusában felhívta a figyelmet.
A közlemény továbbá félrevezető, mert azt a benyomást kelti, mintha a bankok a devizahitelezés során betartották volna a hatályos törvényeket. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a bankok megsértették, többek között, a régi Hpt. 213. §-át.
Nem kell devizahiteles kárpótlási törvény

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Dobrev Klára (DK) és Jakab Péter (Jobbik) a devizahitelesek átverésével kívanja egyengetni politikai karrierjét. Az Európai Unió Bíróságának C-932/19. számú ítélete alapján nincsen szükség újabb devizahiteles törvényre! Az ítéletet alapján a magyar bíróságok kötelesek a régi Hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pontja alapján elszámoltatni a bankokat! Ha minden devizahitel semmis, akkor a bankok kötelesek visszafizetni az adósoknak a devizahitelezésen elért teljes nyereségüket.
Semmisek a Kúria devizahiteles Polgári Jogegységi Határozatai

Ezt már elismerte a kormány és az országgyűlés a T/8016 sz. törvényjavaslat indokolásában. Vajon beismeri-e az Alkotmánybíróság is? Erre várjuk a választ.
Interjú az Európai Unió Bíróságának a C-932/19 sz. ítéletéről (hitelsikerek.hu)

Ezt a döntést nagy várakozás előzte meg. A devizahitelesek ugyanis abban reménykedtek, hogy az Európai Unió Bírósága ezzel a döntésével megnyitja az utat a deviza-hitelszerződések tömeges érvénytelenítése előtt. Az ítéletről és annak következményeiről a hitelsikerek.hu weboldalon jelen meg egy interjú a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület elnökével. Olvassa el mi várható az EUB ítélete alapján.
Megsértette-e Brückner Gergely a Telex Etikai Kódexét?

Brückner Gergely cikket írt az Európai Unió Bíróságának C-932/19 számú ítéletéről. Brückner Gergely álláspontja szerint az ítélet a devizahitelesek számára rossz, és a devizahiteleseknek azt tanácsolja, hogy ne indítsanak pereket a bankjuk ellen. Brückner Gergely etikátlan módon hibásan idézi a bíróság ítéletét, jogi tanácsokat ad, annak ellenére, hogy ügyvédi engedélye nincsen, továbbá elhallgat fontos információkat […]
Ha Magyarország jogállam akkor semmis minden deviza-hitelszerződés (Petíció 1187/2020)

Nyílt levelet küldtünk az Európai Parlament magyar delegációjának tagjaihoz. A levelünk célja, hogy meggyőzzük a képviselő hölgyeket és urakat arról, hogy a 2014. évi 38-as törvény súlyosan sérti a jogállamiság elvét. Ha Magyarország meg akar felelni a jogállamiság követelményének, akkor alkalmazni kell a régi Hitelintézeti törvény 213. §-át több, mint 1,1 millió hitelszerződésre. Ez a […]
Alkotmányjogi panaszok a választási szabályok módosításai ellen
A Országgyűlés tavaly decemberben módosította parlamenti választások szabályait. Az új szabályok sértik a szabad választáshoz fűződő alapjogot, mert egyre erősebben korlátozzák a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek. Az Alkotmánybírósághoz fordultunk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a versenyfeltételek további koráltozását. Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi három módosítást: Az országos lista állításához […]
Kilenc éve küzdünk a devizahitelesek jogaiért – Petíció 1187/2020
Kilenc évvel ezelőtt, 2011 november 11. napján, tettük közzé elemzésünket a magyarországi bankok devizahitelezéséről. Ezt az évfordulót egy petícióval ünnepeljük! A jogállamiságról szóló vitát könnyen eldönthetjük: Magyarország mindaddig nem jogállam, amíg a deviza-hitelszerződések érvényben vannak. Hpt. 213. §(1) Olassa el a petíciónkat.
Mérföldkő vagy végállomás lesz-e az Európai Unió Bíróság döntése? (C-932/19)
Felkérjük az Európai Unió Bíróságának a bíráit, hogy hozzanak világos és egyértelmű döntést a C-932/19 számú ügyben! A devizahitelesek lassan egy évtizede küzdenek azért, hogy megszabaduljanak a deviza-hitelszerződések okozta szenvedésektől. A hitelszerződésekből eredő kötelezettségek a semmivé foszlottak 2013-ban, mert az adósoknak sikerült bizonyítaniuk, hogy a bankok megsértették a régi Hitelintézeti törvény (rHpt.) 213. § (1) […]
Függessze fel az Emberi Jogok Európai Bírósága a Felhatalmazási Törvény végrehajtását!
Április elején három alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányrendeletek és törvény ellen. A veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok ugyanis súlyosan sértik az emberi jogokat. Ezen jogszabályok alkalmazása helyrehozhatatlan károkat okoz nap mint nap. Az Alkotmánybírósági törvény azonban nem teszi lehetővé ideiglenes intézkedés elrendelését. Ezért kérjük az Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy függessze fel […]
Alkotmányjogi panasz a felhatalmazási törvény ellen
Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy az Országgyűlés ostoba többsége megpróbálja felszámolni a demokráciát! Ezért alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a felhatalmazási törvény ellen. A felhatalmazási törvény ellentétes az Alaptörvénnyel, mert sérti a közvetlen választások követelményét; aránytalanul hosszú ideig korlátozza a választójog gyakorlását; és teret enged a bírói önkénynek. Ha az Alkotmánybíróság bírái tisztelik az alapvető jogokat, akkor […]
Alkotmanyjogi panasz a fizetési moratórium ellen
Alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a fizetési moratórium ellen. Nincs a kormánynak alkotmányos felhatalmazása arra, hogy módosítsa magánjogi szerződések tartalmát. Továbbá a fizetési moratórium kiterjesztése minden adósra sérti az arányosság követelményénet. A kormány célja a koronavírus által okozott járvány gazdasági következményeinek az enyhítése. Ezt a célt úgy lehett volna elérni, ha csak a bajba jutott adósok […]
Alkotmányjogi panasz a vészhelyzet kihirdetése ellen
A PITEE egyesület alkotmányjogi panaszt nyújtott be ma az Alkotmánybírósághoz a Kormány 40/2020 (III.11) Korm. rendelete ellen. Az egyesület kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a rendeletet mert az ellentétes az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésével. Az Alaptörvény csak „elemi csapás” vagy „ipari szerencsétlenség” esetén engedi meg a vészhelyzet kihirdetését. Ezzel szemben a Kormány „tömeges […]
Semmisek a deviazhitel szerződések! (C-260/18, Dziubak)
Az Európai Unió Bírósága 2019. október 3. napján a kukába dobta a Kásler ügyben hozott korábbi C-26/13 sz. ítéletét! A bíróság mostani döntése egyértelműen kimondja, hogy kijavíthatatlanul semmisek azok a deviza-hitelszerződések, amelyekben tisztességtelenek az árfolyamrés alkalmazását előíró rendelkezések! Az ítélet indokolása teljesen mértékben azokon az érveken alapul, amiket a PITEE egyesület következetesen képvisel 2013 júliusa […]
Most dől el csökkenni fog-e a devizahitelesek tartozása a Kúria júniusi döntése után!
Titkos tárgyalásokat folytat a Kúria „tanácsadó testülete”, a magyar kormány és az Európai Unió Bizottsága az Európai Unió Bíróságának C-51/17 (Ilyés) és C-118/17 (Dunai) számú döntéseinek a jogkövetkezményeiről. A tárgyalások legfontosabb kérdése, hogy a bankok kárpótolni fogják-e a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségekért. A magyar bíróságok és a devizahiteles törvények évek óta jogellenesen védik a […]
Választási csalásra készül a Kúria? (EUB C-51/17)
A Kúria az Európai Választások befolyásolására készül! Ez derül ki a bíróság 2019. március 18-án kiadott sajtóközleményéből. A Kúria elismerte, hogy választási kampány végén készül eleget tenni az Európai Unió Bíróság (EUB) C-51/17 és C-118/17 számú döntéseiben meghatározott elvárásoknak. Az EUB ezen döntései arra kötelezik a Kúriát, hogy vizsgálja meg a deviza-hitelszerződések árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseit. […]
Megtört a jég! Fontos siker a deviazhiteleseknek (C-118/17)
A devizahiteles törvények jogtalanul varrják az adósok nyakába az árfolyamkockázat okozta veszteséget. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért! Ezt monjda ki a Európai Unió Bíróságának (EUB) 2019. március 14-én meghozott C-118/17 számú döntése. Az EUB a magyar bíróságokra bízza azt, hogy eldöntsék mikor és milyen módon kapnak kártérítést a devizahitelesek. […]
A Strasbourgi Birosag elutasitotta a devzahitelesek beadvanyait
Kedves Édeklődők, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította a devizahitelesek 2015-2016-ban benyújtott beadványait. Strasbourgi bíróság Elutasító határozat 2018.02.15. A bíróság több éven át ült a beadványokon. Az elutasító határozatot a devizahitelesek meghallgatása nélkül hozta meg. Az eultasító határozat indokolást nem tartalmaz. A bíróság eljárása jól mutatja, hogy a strasbourgi bíróság sem veszi komolyan a […]
Az Európai Bíróság vizsgálja a devizahiteles törvényeket – C-51/17. sz. (Ilyés)

Az Európai Bíróság csütörtökön (2018. február 22-én) tárgyalja a C-51/17. sz. (Ilyés) ügyet. A Bíróság azt vizsgálja, vajon összeegyeztethető-e a deviza-alapú hitelek tartalma az Uniós joggal. Az eljárást nagy érdeklődés övezi, mert az eljárás eldöntheti azt a kérdést, hogy vajon a bankok vagy a fogyasztók viseljék-e az árfolyamkockázat okozta költségeket. A C-51/17. sz. (Ilyés) ügy […]
Felhívás az Unió értékeinek védelme érdekében – C-483/16 (Sziber)
A PITEE egyesület aggodalmát fejezi ki az Európai Bíróság emberi jogok védelmében végzett tevékenységét illetően. A nemrégiben közzétett C-483/16. sz. (Sziber) ügyben a Főtanácsnoki vélemény figyelmen kívül hagyja, hogy a Magyar Országgyűlés súlyosan megsértette az Unió alapvető értékeit. Kérjük az Európai Bíróság bíráit, hogy kritikus szemmel olvassák a Főtanácsnoki véleményt, és gondoskodjanak arról, hogy a […]
Küldjön Nyílt levelet az Európai Parlament képviselőinek – Tisztelt Sargentini Képviselő Asszony!

Kérjük, küldje el az általunk megfogalmazott nyílt levelet Sargentini képviselő asszonynak, az Európai Parlament képviselojének, és kollégáinak, annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmét a devizahitelesek elnyomására!
Már több mint 500 devizahiteles csatlakozott a felhívásunkhoz!

Köszönjük, hogy már, több mint, 500 devizahiteles csatlakozott a felhívásunkhoz!
Kérünk mindenkit, hogy segítsen nekünk felhívni az Európai szervezetek vezetőinek a figyelmét a devizahitelesek jogfosztására!
Küldjön nyílt levelet az Európatanács főtitkárának elnökéhez – Tisztelt Jagland úr

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jelenleg több eljárásban is vizsgálja a magyar devizahiteles törvények jogszerűségét. A Velencei Bizottság pedig már több szakvéleményt is készített a magyar bírósági rendszer működéséről. Jagland úr az Európa Tanács főtitkára. Jagland úr vezeti azt a nemzetközi szervezetet, amelyinek részei az Emberi Jogok Európai Bírósága, és a Velencei Bizottság. Jagland úrnak […]
Már 265 devizahiteles csatlakozott a felhívásunkhoz

Kérjük a devizahitelesek segítségét, annak érdekében, hogy az Európai szervezetek vezetőinek a figyelmét Magyarországra tereljük! Köszönjük, hogy már 265 devizahiteles csatlakozott a felhívásunkhoz!
Küldjön nyílt levelet az Európai Unió Bíróságának elnökéhez – Tisztelt Lenaerts úr

Az Európai Unió Bírósága jelenleg több eljárásban is vizsgálja a magyar devizahiteles törvények jogszerűségét. Lenaerts úr az Európai Unió Bíróságának elnöke, aki a jogi diplomáját Belgiumban szerezte. Lenaerts úr nem tagja annak a diktatórikus bírói karnak, amelyik Magyarországon lábbal tiporja az emberi jogokat. Kérjük, küldje el az általunk megfogalmazott nyílt levelet Lenaerts úrnak és kollégáinak, annak érdekében, […]
60 devizahiteles adós küzd a devizahitelesek jogaiért

Köszönjük annak a 60 (hatvan) devizahitelesnek a segítségét, akik követték a felhívásunkat, és elküldék emailben az első nyílt levelet az Európai Bizottság alelnökének!
Küldjön nyílt levelet az Európai Bizottságnak – Tisztelt Timmermans úr

Az Európai Bizottság lassan 3 éve vizsgálja a devizahiteles törvényeket, de még mindig nem tett semmit annak érdekében, hogy az Országgyűlés ezeket a törvényeket hatályon kívül helyezze. (A devizahitelesek ügye foglalkoztatja az európai demokratikus intézményeket, 2015.01.05.) Timmermans úr az Európai Bizottság oszlopos tagja, akinek az a kötelessége, hogy számonkérje az emberi jogok betartását a magyar kormányon. […]
Hol tartanak az eljárások a strasbourgi bíróságon?

Segítséget kérük minden devizahitelesől, annak érdekében, hogy felhívjuk az európai döntéshozók figyelmét a devizahitelesek helyzetére! Több Európai intézmény is foglalkozik a devizahitelesek ügyével (az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európai Unió Bizottsága és az Európai Unió Bírósága). Az eljárásokat 2014-2016 között indítottuk. Sajnos eddig, egyik szervezet sem hozott döntést a folyamatban lévő eljárásokban. Annak érdekében, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét […]
Fideszes vagy kommunista-e az ügyészség?
A Kúria egy szeptemberi ítélete szerint nem követ el jogsértést az, aki a nyilvánosság előtt fideszesnek nevezi az ügyészséget. Ibolya Tibor, fővárosi főügyész, álláspontja szerint a Kúria döntése szégyenteljes, mert ez az állítás butaság, hiszti és valótlanság. A fővárosi főügyész cikkére Tordai Csaba alkotmányjogász, az atlatszo.hu állandó jogi képviselője, adott jogi választ, Bárándy Gergely szocialista képviselő […]
A diktatúra bírái miatt bukik a demokrácia
A nyári szünetben sikerült elérnünk, hogy egy német jogi portál hírt adjon a magyar igazságszolgáltatásban tapasztalható anomáliákról. A bíróságok elvult jogfelfogása miatt távolodik Magyarország a demokratikus államok közösségétől. Az eredeti cikk, német nyelven, a német jogi hírportálon elérhető. Rechtsstaat in Ungarn: Die Demokratie von heute scheitert an den Richtern von gestern 2017.07.24., www.lto.de A cikk […]